Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
E cél megvalósítása érdekében fejleszti a gyermek hallását, ritmusérzékét és előkészíti (hangszer használata nélkül) az izomzatát a hangszertechnika különleges izommunkáira. Igyekszik a gyermek zenei tehetségét diagnózisszerűén felismerni, hogy ennek alapján azután a zeneiskolai hangszertanulás céltudatos, a hiányzó tehetségeket pótló és fejlesztő, a meglévőket pedig megszilárdító munkává alakulhasson. Mindez, számolva a gyermek lelkűidével, teljesen játékos módon történik. A zenei óvodába 6—10 éves gyermekek nyerhetnek felvételt. A tantestület a zeneiskola tanáraiból áll. A gyermekekkel csoportokban foglalkoznak, úgy, hogy egy-egy csoportban hetenként kétszer 8-10 gyermek vesz részt délelőtt 10-től 11 óráig, vagy 11-től 12-ig, azaz az elemi iskolai órarendhez igazodó alkalmas időben. A tanfolyam időtartama 4 hónap (márciustól júniusig). A tanítási díj gyermekenként havi 8 pengő.381 A zenei óvoda az első tanév végén, 1930. május 1-jén kezdte meg működését. Ebben Recska Ilona és Grauaug Antónia 18 kisgyermekkel foglalkozott.382 A Filharmónia 1930. február 27-i száma terjedelmes cikkben számolt be a kör zeneiskolájának első növendékhangversenyéről, amelyre február 16-án került sor. A hangversenyt telt ház hallgatta végig. A rendezvény a zeneiskola első félévi munkájának eredményét mutatta be. A helyes test- és kéztartás, az ujjtechnika fejlettsége, a billentés művészete iránti törekvés, a zenei motívumok felfogása mind együttesen szép, a korukhoz képest tökéletes volt, a cikkíró szerint. A nagyobbak és legnagyobbak fényes technikájukkal, darabjaiknak felfogásával, dinamikus kidolgozásával már a zeneművészet legbelsőbb váröveit ostromolták. Megdicsérte a hegedűsök helyes fellépését, nagyszerű hegedűtartását és kitűnő vonókezelését is. A cikkíró végignézte a hangversenyre való előkészületet is, ezért elragadtatással szólt arról a szakszerű és végtelen szeretettel végzett munkáról is, amelyet az iskola tanári kara fejtett ki. Mint írja, a művészetnek ez a szeretete, a lelkiismeretességnek ez a tökéletessége rendkívül meghatotta. Megállapította, hogy a zeneiskola fontos helyet tölt be a város zenei életében, és reményei szerint ilyen neveléssel sok neves művészt fog adni a hazának.383 A zeneiskola az első tanév során három növendékhangversenyt rendezett.384 Az első tanév, amely a nagy gazdasági világválság első éve is egyben, sok tanulsággal járt a tanárok számára is. Egyikük ezt írta erről az iskolai évkönyvben: Nemcsak írásbeli úton tartottuk fenn a szülőkkel a kapcsolatot, hanem sok szülő személyesen is eljött érdeklődni gyermeke haladása iránt. Meghallgattuk őket, eloszlattuk aggodalmaikat, felvilágosítottuk őket téves nézeteikről, tanácsot adtunk, és az a meggyőződésünk, hogy sikerült az iskola és a szülői ház közt az eredményes tanítás szempontjából annyira fontos összhangot megteremteni. E kapcsolat elmélyítésére jövőre rendes havi tanári fogadóórákat fogunk tartani. 381 „A Liszt Ferenc Kör Zeneiskola Zenei Játékos Iskolájáról”. Filharmónia, 1930. február 27. (V. évfolyam 1. szám) 1-2. o. -A Zenei játékos iskola (Zenei óvoda), mint a zeneiskolai előkészítő tanfolyama 1930. május 1-jén nyílt meg és június 28-án zárult. A kéthónapos tanfolyam célja a növendékek zenei egyéniségének megállapítása, és a zene iránti szeretet felkeltése, illetve továbbfejlesztése volt. Tárgyai: hallás- és ritmusfejlesztés, izomfejlesztés és előjátszás voltak. 382 GÁL Zoltán, 2004. 10. o. 383 „Zeneiskolánk első növendékhangversenyéről”. Filharmónia, 1930. február 27. (V. évfolyam 1. szám) 2-3. o. 384 GÁL Zoltán, 2004. 10. o. Kernény János_____________________________________________________________________________________ 206
