Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
10) Magyar népdalok. Énekli: Albert Mária, kíséri: B. Rácz Lili. 11) Finn dalok. Énekli: Az állami tanítóképző énekkara, karnagy: Vönöczky (Schenk) Géza. 12) A finn és a magyar himnusz. Az előadás este fél 9 órakor kezdődik. A rendezők utcai ruhában való pontos megjelenést kémek a hallgatóságtól. Jegyeket a Schwéger-könyvkereskedésben 1, 1 pengő 50 fillér, 2, 2 pengő 50 fillér és 3 pengős áron lehet vásárolni. Vidékiek jegyeit a szervezők a pénz előzetes beküldése után fenntartják. Az emberbaráti célra való tekintettel felülfizetéseket köszönettel fogad a kör.370 Kemény János ____________________________________________________________________________________ 5 . A kör zeneiskolája A zeneiskola indulása Az 1928 szeptemberében tartott köri közgyűlésen Major József pénzügyigazgató a zeneiskola mielőbbi felállításának szükségességét hangoztatta. Elsősorban gazdasági szempontokra hivatkozott: „Elviselhetetlen az, hogy a szülők 4-6 pengőt fizessenek egy zenetanítási óráért. Emiatt a zenei életben hanyatlás állhat be, sőt teljesen meg is szűnhet. Viruló zenei életünk is megérzi, mert nem kap utánpótlást” — írta beszámolójában a helyi napilap. A december 18-i választmányi ülésen megalakult a zeneiskolai előkészítő bizottság. A bizottság áttanulmányozta az összes zeneiskola értesítőjét, szervezeti szabályzatát, tantervét, és megfelelő épületet keresett. A választás hosszas mérlegelés után a Haynald utca (ma Táncsics utca) 5. számú, ún. Túry-féle házra esett. Itt három tágas, parkettás utcai és két udvari szoba állt rendelkezésre. Elfogadható volt az évi 1800 pengős bérleti díj is. Hamarosan megérkezett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium engedélye az iskola megnyitására. A minisztériumi illetékesek az azonnali, míg a bajaiak az alaposabb előkészítő munka utáni megnyitás mellett foglaltak állást, már csak azért is, mert még éppen csak elkezdték a tanításhoz szükséges hangszerek összegyűjtését. A zeneiskola első hangszere egy bécsi gyártmányú zongora volt, amelyet a kör elnöke, dr. Bajai Ernő ajándékozott az intézménynek.371 A Független Magyarság az 1929. június 16-i számában egy olvasói levelet közölt, amelynek írója azt kérte, hogy az új zeneiskolában legyen tanszaka a fúvós hangszereknek is, vagyis legyen az iskolának olyan fúvóstanára, aki az összes fa- és rézfúvós hangszereket tanítani tudja. A fúvósképzés olcsóbb a többinél, ezért a kisebb keresetű ipari és kereskedelmi alkalmazottak, tisztviselők, tanulók számára is elérhető lenne. A levélíró szerint már egy év alatt is szép eredményt lehetne elérni. Hamarosan képzett fúvósokkal egészülhetne ki a Bajai Filharmonikusok zenekara, a tüzoltózenekar, létesülhetne fúvószenekar minden cserkészcsapatnál, létrejöhetne egy városi leventezenekar is, sőt hasznát vehetnék a képzésnek a vidéki fúvószenekarok is. Nagy érték, ha egy városban képzett fúvósgárda van! Ekkor nincs szükség arra, hogy pl. a filharmonikusok zenekari előadásához más városból kelljen fúvósokat 370 „Meghívó”. Filharmónia, 1940. január 31. (XV. évfolyam 1. szám) 2. o. 371 GÁL Zoltán, 2004. 9. o. 202
