Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
A Független Magyarság farsangi est szervezéséről tudósította olvasóit 1934. február 8-i számában. E szerint a farsangi est bérleten kívüli rendezvény, a bérlet erre nem érvényes. A kör azonban a bérelt helyeket mindaddig fenntartja, amíg a bérlő a jegyárusítás megkezdéséig le nem mondja. A jegyárusítás már február 4-én megkezdődött iíj. Wagner Antal könyvkereskedésében. A jegyárak: tagok számára 1 pengő, nem tagoknak és vidékieknek, ha a jegyük árát postán beküldik 1 pengő 50 fillér, a diákjegy 30 fillér. Az esetleges felülfizetéseket a kör a szegény tanulók segélyezésére fogja fordítani.288 A Független Magyarság Szűcs László289 lírai tenor 1935. február 7-i bajai fellépéséről értesítette olvasóit. A dalest iránt óriási az érdeklődés. Néhány jegyet Wagnernál még beszerezhetnek az érdeklődők.290 A Bácskai Újság 1935. április 9-i száma arról tájékoztatta a zeneszerető bajai közönséget, hogy a Bajai Liszt Ferenc Kör április 11-én, a Nemzeti Szálló hangversenytermében fogja megrendezni 73. nyilvános hangversenyét, amely egyúttal a kör V. zenekari hangversenye is lesz. A hangverseny műsora a következő: 1) Beethoven: Egmont nyitány. Előadja: A teljes zenekar. 2) Händel: d-moll koncert291. Grave292-Allegretto293-Adagio294-Finale295. Előadja: A vonószenekar. 3) Mozart: g-moll296 szimfónia.297 Allegro-Andante298-Menuetto-Allegro vivace. Előadja: A kör filharmonikus zenekara. Vezényel: Szántó Jenő hegedűművész, a köri zeneiskola tanára.299 A Független Magyarság 1936. február 21-i számában érdekes cikket közölt a Liszt Ferenc Kör humoros farsangi zeneestjéről, ahol Abesszíniából érkező művészek lépnek fel. Az újságíró a rendezőknek azt a kérdést tette fel, hogy hogyan fogja megérteni a helyi közönség az idegen nyelvű művészek előadását? A feltett kérdésre az alábbi felvilágosítást kapta: A zenében, illetve az énekben a szöveg megértése nem elsőrangú szempont a mű élvezete szempontjából. Erre klasszikus példa 288 „A Liszt Ferenc Kör vidám farsangi estjének tájékoztatója”. Független Magyarság, 1934. február S. 4. o. 289 Szűcs László (Budapest, 1898. október 24. - Rio de Janeiro, 1990. június 21.), színész, operaénekes (tenor), színházigazgató. 290 „Mindenki ott akar lenni Szűcs László csütörtöki ária- és dalestjén”. Független Magyarság, 1935. február 7. 3. o. 291 Georg Friedrich Händel (1685-1759), d-moll concerto grosso op. 6, no. 10. 292 Grave (ol.): súlyos, súlyosan. Mint tempójelzés: igen lassan. 293 Allegretto (ol.): „gyorsacskán”, kissé gyorsan. 294 Adagio (ol.): igen lassan. Zenei tételt is neveznek így, többnyire szonáták és szimfóniák második tételét. 295 Finale (ol.): befejező rész, záró rész: valamiképpen összefoglalása és betetőzése az elhangzottaknak. 1) operákban az egyes felvonások, illetve az egész opera utolsó, befejező jelenete. 2) ciklikus (többtételes) művek befejező tétele. 296 Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791), g-moll „Nagy” szimfónia, K. 550, 1788. 297 Szimfónia (gör.—lat.): nagyszabású, rendszerint négy tételből álló zenekari mű. 298 Andante (ol.): lépve, járva. A tempójelzésről a vele megjelölt tételre is átvitték az elnevezést. 299 „Hírek”. Bácskai Újság, 1935. április 9. 5. o. Kemény János____________________________________________________________________________________ 190
