Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)

Magistutti, Ottenbay Melinda és Sallay Zoltán171, Basilides Mária és dr. Hankiss János. A köri taglétszám elérte a 465 főt. Az egyesület zenekara, kamarazenei élete a háborús viszonyok és gordonkás hiánya miatt szünetelt. Nem működött a városi templomi ének- és zenekar sem. Szünetelt a városi daloskor is, csupán az Éneklő Ifjúság középiskolai énekkarai fejlődtek. A kör ebben az évadban is szabadjegyet adott a városi zeneiskola növendékeinek az általa rendezett összes estre, és kb. 1500 db szabadjegyet küldött a városi középiskolák zenekedvelő tanulóinak. Bejelentette, hogy a VKM 1000 pengő segélyt adott a körnek.

Az ügyvezető igazgató bemutatta a számvizsgáló bizottság által felülvizsgált és helyesnek talált zárszámadást 5458 pengő 66 fillér bevétellel és 1023 pengő 4 fillér készpénzmaradvánnyal.

A 6 megüresedett választmányi tagsági helyre az igazgató ifj. dr. Csábi Károly kereskedőt, a Baross Szövetség172 elnökét, Dunai Frigyes fodrászt, a Baja és Vidéke Ipartestület elnökét, Koszta István evangélikus-református lelkészt, Garamvölgyi Béla posta-főfelügyelőt és dr. Nánay Andor városi közkórházi főorvost ajánlotta. A választmány az öt jelölt megválasztását javasolta a közgyűlésnek, a hatodik helyet függőben hagyta.

Ezt követően az igazgató ismertette az 1943—1944. év munkarendjét. A kör a korábbiakhoz hasonlóan évi 8 est megtartását tervezte, amelyekre Martzy Johanna hegedűművészt, Sárdy János173 énekművészt, Domokos László és Károlyi Gyula zongoraművészeket, Sirio Piovesan és Albert Ferenc hegedűművészeket, Mécs László írót kívánta meghívni, és a Szenttelky Társaság174 irodalmi estjét tervezte. Bejelentette,

Kemény János

____________________________________________________________________________________

B

éla Verseny hegedűversenyének első helyezettje.

171 Sallay Zoltán (Budapest, 1914. március 16. - Balatonszéplak, 1984. március 15.), balettművész. Érdemes művész (1963).

172 Baross Szövetség, Kereskedő-, Iparos- és Rokonszakmák Egyesülete (Budapest): 1919- 1944 (?) között működött érdekképviseleti szervezet. Célja az üzleti tisztesség hagyományainak megőrzése, „keresztény kereskedőt és iparost a természetes fejlődés útján a közép- és nagyiparos, valamint a nagykereskedői pályára előkészíteni”, a hazai terményeknek a keresztény kereskedők közvetítésével piacot teremteni. A Baross Szövetség foglalkozott még idegenforgalommal, fürdőüggyel, Baross Női Táborokat szervezett, kiadványokat jelentetett meg. Budapesten kívül 1936-ban 7, 1941-ben 86, 1944-ben 158 helyi szervezete volt (Pl. Pécsen, Debrecenben, Szegeden, Kassán, Ungváron, Kolozsváron, Újvidéken). Alapító elnöke: Rausch Aladár.

173 Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. - Budapest, 1969. március 9.), operaénekes (tenor), színész.

174 Helyesen: Szenteleky Társaság (1934, 1937, 1943): a kisebbségi kultúra segítésére létrehozott írói társulás. Először 1934. február 25-én Becskereken alakult meg. Elnöke Draskóczy Ede lett, aki székfoglalójában az irodalom jelentőségéről értekezett. Mielőtt szélesebb körű munkásságot fejthetett volna ki, a 15 alapító és meghívott tagból álló társaság megszűnt. Másodszor 1937. augusztus 21- én Szivácon, Szenteleky Kornél halálának évfordulóján próbálkoztak a Szenteleky Társaság újbóli megalakításával. Öt szakosztályt (írói, újságírói, zenei, képzőművészeti, színházi) terveztek. Elnökévé ismét Draskóczy Edét választották, főtitkár Kende Ferenc lett. A vállalkozás ezúttal sem bizonyult működőképesnek. Harmadszor Zomborban, 1943-ban alakult meg 40 rendes és 18 tiszteletbeli taggal. Elnöke ekkor Herczeg Ferenc, társelnöke Szirmai Károly. Legjelentősebb vállalkozása Szenteleky irodalmi leveleinek kiadása volt. A társaság folyóirata a Kalangya.

174