Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
A számvizsgáló bizottság tagjai: Csongor Sándor városi tisztviselő; Szentirmai Ede postatiszt. Az intézőbizottság tagjai hivatalból: a díszelnökök, az elnök, az alelnökök, az igazgató, a titkár, a jegyző, a pénztáros, a háznagy, a karnagy és a zeneiskola tanárai: B. Rácz Lili, Recska Ilona, Sági Andor; választott tagjai: dr. Alföldy József, Krúdy Géza, Nagy András, dr. Svastits Pál, Somogyi Elemér. A közgyűlés egyhangúlag megválasztotta a jelölőbizottság által javasolt személyeket. A tisztújítást követően dr. Szabó-Szabovljevits Dusán elnök bejelentette, hogy a zeneiskolai felügyelőbizottság tagja hivatalból a zeneiskola igazgatója, mint előadó és jegyző, a többi tagját a városi közgyűlés választja a városi képviselők közül. Ezt követően üdvözölte az új tisztikart, a választmány és a bizottságok tagjait. Nagyobb lelkesedést, fokozottabb munkát és az ügyvezető igazgató támogatását kérte, hogy a körnek az elmúlt évben bevezetett és már eddig is bevált új jegyrendszere minél sikeresebb legyen. Dr. Bemhart Sándor megköszönte a díszelnökké választását. Megígérte, hogy támogatni fogja a kör munkáját, amely Baja várost kiemeli a vidéki városok sorából. A közgyűlés második napirendi pontja a köri zeneiskola megszüntetése és a város által történő átvétele volt. Karig Emil igazgató ismertette a javaslatot. Elmondta, hogy a Liszt Ferenc Kör működésének negyedik évében, 1929-ben, amikor a város vezetősége nem találta alkalmasnak az időt városi zeneiskola létesítésére, köri zeneiskola alapítását határozta el. 4000 pengős városi és 500 pengős vármegyei segéllyel, valamint 90 növendékkel indult. A kör közgyűlése egyhangúlag Karig Emilt, az egyesület ügyvezető igazgatóját választotta meg a zeneiskola igazgatójává. A zeneiskola az évek során szépen fejlődött, a növendéklétszám elérte a 130 főt, a tanári kar a 6 főt. A zeneiskola tanszakai a következők: zongora, hegedű, ének, gordonka, zeneelmélet. 1929-ben a zsidótörvény következtében két izraelita tanár kivált az iskolából, és magával vitte izraelita növendékeket. Ez a körülmény, és az, hogy egy keresztény tanár már korábban elhagyta az iskolát és saját zeneiskolát nyitott a városban, nehezítette a köri zeneiskola fejlődését. További nehézséget jelentett, hogy a városi segély 1932-ben 2500 pengőre csökkent. Mindezek miatt örömmel fogadta a Liszt Ferenc Kör dr. Bemhart Sándor polgármester kezdeményezését a városi zeneiskola felállításáról. A város át kívánja venni a köri zeneiskola épületét, felszerelését, tartozását, igazgatóját és tanárait a városban működő állami zeneiskola tanáraival együtt. Miután a kör 12 éven át tetemes anyagi támogatással járult hozzá az egyesületi zeneiskola fenntartásához, és az anyagi helyzete jelenleg igen nehéz, a javaslat elfogadását kéri a közgyűléstől. A közgyűlési határozat szerint a Liszt Ferenc Kör tudomásul veszi, hogy Baja város törvényhatósági bizottsága az 1941. május 31-én tartott közgyűlésén dr. Szabó-Szabovljevits Dusán indítványára 4898/1941. Kig. szám alatt városi zeneiskola felállítását határozta el, amelyben elsősorban a helyben működő, államilag engedélyezett zeneiskolák tanárait kell alkalmazni. Minthogy a városi zeneiskola mellett másik zeneiskolára nincs szükség, a Liszt Ferenc Kör megszünteti a zeneiskoláját. Felhatalmazza az egyesület elnökét, hogy a 7848-as számú bajai telekkönyvi betétben az A + 1 sorszámú, 2912. helyrajzi szám Kemény János_____________________________________________________________________________________ 170
