Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között
az ötletgazda, Polgár Nándor lett, aki az újságot elsősorban hírlapnak szánta. A közgyűlés havi 10 Pengőt szavazott meg a kiadásra, ami elégnek bizonyult, de érdekes módon a lap gyorsan bevételi forrássá vált. A tenyésztők nem szívesen osztották meg tapasztalataikat a nagyközönséggel írásban, ezért a lap kitöltéséhez más megoldást találtak, a hirdetéseket. Az október 27-én tartott közgyűlés már a pontos hirdetési árakkal foglalkozott.20 A meghatározásból egyértelműen látszik, hogy az Értesítő az ismeretterjesztés helyett az egyesület számára bevételi forrássá vált. Természetesen a lap a kezdeti lendület és a szakmai cikkek elfogyása után előbb szünetelt, majd megszűnt. Az egyesületi újság az 1931. február 19-i választmányi ülésen került elő újra.21 Ekkor Nagy Lajos elnök értékelte az egyesület tevékenységét és kezdeményezte a lap újraindítását, amely már fél éve nem jelent meg. A kiadás megújítását dr. Bétsch Elemér állatorvos karolta fel, aki ingyen elvállalta a szerkesztői feladatokat is. Innentől kezdve a lap első számú publicistája is ő lett. 1930-as németországi tanulmányútjának tapasztalatait osztotta meg a tagsággal az újság hasábjain. Bétsch a nyúl alosztály tagja volt, e téren szerzett tapasztalatokat, ezért az újság tematikájában is egyértelmű eltolódás figyelhető meg a nyulak irányába. A címet ugyan Baromfigazdaságra változtatták, mert a baromfi alosztály volt az egyesület legnagyobb szekciója. Bétsch Elemér testvére - Jakab, aki szintén állatorvos volt - a baromfi alosztály legaktívabb tagjaként szintén nagyon sokat írt tapasztalatairól és ajánlásairól. Az egyesület a tagdíjakból havi 25 Pengőt szavazott meg a kiadásra.22 Természetesen a galambtenyésztéssel kapcsolatban is jelentek meg írások. Bétsch Elemér kitartásának köszönhetően a Baromfigazdaság 1935-ig, az egyesület megszűnéséig megmaradt.23 Az egyesület országos kapcsolatai is fejlődtek 1928 után. 1929. október 27-én vették fel az egyesület tagjai közé a Budapesti és Vidéki Fajbaromfi-tenyésztők és Értékesítők Szövetkezetét.24 Ezután több szakmabeli egyesület is jelentkezett, hogy a kiállításukon a Bács-Bodrog vármegyeiek védnökként és zsűriként vegyenek részt. A Győrvárosi és megyei Házinyúltenyésztők Egyesülete 1931 januárjában kérte fel a bajaiakat kiállítása védnökének, amelyet Bétsch Elemér aktív közreműködésének köszönhetően elfogadott a közgyűlés. A győri kiállítás nyerteseinek különdíjat és elismerő díszoklevelet szavaztak meg.25 Természetesen a kapcsolat kölcsönös volt, így a bajaiak is rendszeresen visszahívták győri partnereiket a kiállításokra, ahol a házinyúl szekcióban zsűriztek. Az egyesület 1930-ban vette fel a kapcsolatot a Csanád-Arad-Torontál vármegyei hasonló egyesülettel. Itt nem mélyültek el a kapcsolatok, de a kiállításokra rendszeresen meghívták egymást.26 A Baja városi Gazda________________Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között 2 0 BKMÖL X. 101. 1. kötet. 23-24. o. Egész oldal 8 P, ami a hirdetés méretével arányosan csökkent. A tagok ebből 10%, állandó hirdetés esetén 20% kedvezményt kaptak. Apróhirdetésre 4 f. szavanként, az első szóra és a kiemelésre 6 f., amiből a tagok szintén 10% kedvezményt kaptak. 21 Uo. 47. o. 22 Uo. 47. o. 23 Uo. 97. o. 24 Uo. 23. o. 25 Uo. 24. o. Pontosan 1 érme és 3 oklevél. 26 Uo. 37. és 72. o. 123
