Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Cseri Gábor: Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében
várja a magyar ember a fölreform megvalósulását. A részleges fölreform csak igen kis részt juttatott földhöz az igénylők 39%-át. De ezekre is mindjárt az első évben kivetették az adót és az első részletet. Beruházásról ilyen körülmények között szó sem lehet. A birtokokat a falutól 10—12 kilométerre kapják, lovuk, tehenük, kocsijuk felszerelésük nincs, hát hogy gazdálkodjanak? — Vannak aztán sokan olyanok, akiknek földjük nincs, ezek kénytelenek munkát vállalni, de csak itt kapnak pár napos munkát. Emberpiac is van már. A kínálat azonban jóval nagyobb, mint a kereslet. A gazda úgy válogat köztük, mint az állatok között. Ha pedig az alku nem sikerül, mehet koldulni. Az aratás az egyetlen nagyobb munkaalkalom. Itt is sok visszaélés történik. Némelyik csak aratórészt kap, a másik szerencsésebb, gépével kapott munkát. Egy orosházi munkás egyik nyáron 8 mázsa búzát szerzett, a másik nyáron csak 4-et. Ha sztrájkolni próbálnak, éhen maradnak, mert a gazda máshonnan hozat munkást. Sőt megcsinálták a gazdák azt is, hogy összefogtak és csak élelemért akartak csépelteim. A munkásnak nincs tüzelője, nem tudnak befűteni, jön a gyermekbetegség, és jó ha maga nem lesz beteg. A téli éhezés idején gyakran előleget vesz fel. A jól kereső munkás gabonája is lecsökken így 4-6 mázsára. Fő élelmi cikkük a leves. A hús ritkaság- számba megy, zsír nincs elég. Az orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy kevés a vitamin a táplálékukban. A megélhetés gondjához hozzájárul még az adó fenyegető gondja is. A parasztok nagyobb adót fizetnek a nagybirtokosoknak. Inkább piacra viszi az élelmiszert, maga pedig silány koszton tengődik, csakhogy adósságát kifizethesse. A mezőgazdasági cselédek alig kapnak pénzt. A kommenció69 állandóan csökken. Hatása az utódoknál egyre kétségbe ejtőbben jelentkezik. A sertés a téli pénzforrás, de nem tudja fizetni az állatorvost. Javulásra kilátás nincs, az életszínvonal zuhan. — Akad még baj elég. Alaposan át kell tanulmányozni ezt a kérdést. Ismerd meg falud, megbecsülöd a parasztot. A föld népe jelenti a nemzeti erőt. Ébreszd fel a hitet benne, hogy van még valaki, aki segíteni akar rajta." — A felolvasást Koroknay István alelnök (VIII. oszt.) bírálta, s két részre osztotta a bírálatot. I. A falu helyzete. II. A felolvasás. Modok beleélte magát a helyzetbe, mindamellett a felolvasás igen unalmas volt. A bíráló megállapította, hogy megzavarja az ország fejlődését, ha a városi nép lenézi a falut és viszont. A számadatokat feleslegesnek tartotta, a stílust jónak, viszont az előadásmódot már nem annyira. I. fokra ajánlotta, azután Bagó VII. osztályos tanulót szólította fel bírálni. Bagó nagy értékűnek találta a felolvasást, de csak az Alföldre vonatkoztatta. Stílusát megfelelőnek értékelte, I. fokra ajánlotta. Grösser VIII. osztályos tanuló szerint a felolvasás akkor is unalmas lett volna, ha terjedelme félakkora. Kifogásolta az előadásmódot, I. fokra ajánlotta. A kör szavazással első fokra fogadta el Modok felolvasását.70 1938. november 7-én Grösser Lajos VIII. o. tanuló tartotta meg szabadelőadását a Felvidék visszacsatolása alkalmából. Bevezető szavai után rámutatott arra, hogy „igen szép dolog a felvidéki magyarok hazatérése felett érzett örömünknek hangos ujjongással, lelkes szavakkal kifejezést adni, azonban nekünk az új nemzedék tagjainak nem szabad e foknál megállnunk. Ugyancsak rajtunk múlik a magyarság jobb Cseri Gábor_______________________________________________________________________________________ 69 Kommenció: éves ellátmány. 70 BKMÖL Kkh. R. X. 70.111. kötet. 1938. október 30. Első rendes gyűlés. 112
