Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Kőfalviné Ónodi Márta: Fegyelmi kihágások egy XIX. századi vidéki gimnáziumban

szabadidős tevékenységét is igyekeztek megfelelő keretek közé szorítani. E törekvés abból a meggyőződésből fakadt, hogy az iskolák elvárták tanulóiktól, hogy ne csak az iskola falain belül, hanem annak kapuján kívül is az intézmény diákjának tekintsék magukat, s ennek megfelelő normákat kövessenek.

Egyleteket, társulatokat alakítani a tanári kar tudta és beleegyezése nélkül nem lehetett, színházat látogatni csak igazgatói (később osztályfői) engedéllyel volt szabad. Az 1864-es és 1873-as szabályok határozottan tiltották a diákok számára a színdarabok rendezését és az azokban való szereplést, az 1887. évi szabályzatból azonban ez a kitétel már hiányzott. A legszigorúbban és legrészletesebben az 1864-es szabályzat intézkedett az iskolán kívüli tevékenységekről. „Nem kevésbé tiltatikfőleg a nyilvános helyekeni dohányzás és szivarozás, a fegyverek vagy sértésre használható botnak hordása, télen a jégen veszélyes helyeken csúszkálás, nyáron a csolnakázás, valamint a helybeli hatóság által e czélra különösen kitűzött helyeken kívüli fürdés, és az ily kitűzött helyeken is a tanuló úszó gatyát venni, s az egyéb közönséget a lehetőségig kerülni igyekezzék. Tiltatik továbbá a pénzre űzött kártyázás, tekézés, Billiárd vagy bár mely játék. Tiltatnak még az úgynevezett »peczkezés«, sárkány eresztés, a kuglizás, élőfáknak sétatereken, kertekben, útczákon 's bár mely más helyekeni rongálása.”'4 Az 1873-as szabályzat tiltotta még a „csigázást”'5, az 1887- es pedig a madarak s tojásaik pusztítását, ám itt már nem szerepelt a tilalmas játékok hosszú felsorolása.14 15 16 Az 1887-es szabályzat nem csak ebben az esetben volt liberálisabb. Míg az 1864-es szabályzat szerint „Azon gyászos következményeknél fogva, melyek a tanuló ifjúságot már annyiszor érték a kávéházak, korcsmák és illetlen helyekrei menetel miatt, ezek az ifjúság irányában veszedelmeseknek nyilatkoztatnak és látogatásuk a legszigorúbban tiltatik”'1, addig az 1887-es szabályzat már megengedte a diákoknak ezen mulatóhelyek felkeresését, igaz csak szülői, vagy azok helyettesei felügyelete mellett, akik „a tanuló illő magaviseletéről kezeskedhetnek.”18 A tanulók esti kimaradásának szabályozásánál is enyhült a korábbi szigor. 1864-ben a diákok télen este legkésőbb 6, nyáron este 8 órakor kötelesek voltak szállásaikon lenni, 1887-ben csupán a télen este 8, tavasszal és ősszel 9, nyáron pedig az este 10 óra utáni kimaradást tiltották meg.19

Köfalviné Ónodi Márta

__________________________________________________________________

1

4 BKMÖL VIII. 57. 561/1864. 29. pont. Az utolsó mondat utólagos betoldás. A budapesti tankerület királyi főigazgatója csak ezzel a toldalékkal engedélyezte és hagyta jóvá a fegyelmi szabályokat. A „peczkezés" alatt - a főigazgatói kiegészítés szerint - a „mindkét végére meghegyesitett fácskának más nagyobbal határozatlan ’s a játékostól nem függő irányban ütése” értendő. (A peckezés, mint ütőfával röptető csoportos sportjáték „bigézés” név alatt is ismert volt. - Magyar Néprajzi Lexikon, Budapest, 1977.1. 284. o.)

A kuglizás eltiltását a főigazgató az alábbiakkal indokolta: „[Tilos a] kuglizás, mely az eredményezhető veszélyeket leszámítva, különben is nagy részt csak tilos helyeken gyakorolható.” BKMÖL Vili. 57. A budapesti tankerület kir. főigazgatójának 1864. június 2-án kelt, 640/864 sz. levele a városi algimnázium igazgatóságához.

15 BKMÖL Vili. 57. 1873. Fegyelmi szabályok a kun-félegyházai algymnásiumban 19. pont. Csigázás alatt a facsiga hajtása, pörgetése értendő.

16 BKMÖL Vili. 57. 173/1887. 26. pont.

17 BKMÖL Vili. 57. 561/1864. 27. pont.

18 BKMÖL Vili. 57. 173/1887. 22. pont.

19 BKMÖL Vili. 57. 561/1864. 30. pont; 173/1887. 27. pont.

10