Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Cseri Gábor: Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében
tiszteletű esperes úr is. A Kör a presbitérium felügyeletét az egyháztanács 1934. évi jegyzőkönyvének 201. számú határozatából kitünőleg elismerte. Ilyen körülmények között a választmány a kör alapszabályainak módosítását nem látja szükségesnek, miután a presbitérium felügyeleti jogának biztosításával a nagytiszteletű Lelkészi Hivatal 442/1936. sz. megkeresésében kifejtett nézete szerint is az Egyház megye kívánalmainak a Kör eleget tett.'"'2 1937. február 19-én mégis módosították az alapszabályt, de más okból: az eddigi 12 rendes választmányi tag számát 24-re, a 4 póttag számát pedig 8-ra emelték. A rendes tagok mellett „olvasó tagokat” is felvettek. Az egyesület vigalmi bizottsága szervezte a szilveszteri és teaestéket. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a kör korábban adósságot halmozott fel: Szathmáry Sándorné12 13 úrasszony ugyanis a kör adóssága törlesztésére 500 P-t adományozott. 1937. március 14-én Herczeg Ferenc „Ocskay brigadéros” című művét adták elő. Cseri László tanító a kör tagjai részére fonótanfolyamot vezetett. Műsoros előadások mellett kugli, biliárd állt a tagok kulturált időtöltésének szolgálatában. Ugyanakkor könyvtárat is tartott fenn az egyesület és újságokat járattak.14 Az egyesületnek tagdíjakból, műsoros előadásokból, mulatságokból, „pengős akciókból”, kugliból és biliárdból, italmérésből származott bevétele. Kiadásai adóból, világításdíjból, lapok előfizetéséből, a gondnok fizetéséből, az egyesület épületének javításából, karbantartási díjból és jótékony célra tett adományokból tevődtek össze.15 A KIÉ kiskunhalasi csoportja 1937. május 23-án tartotta zászlószentelési ünnepélyét, amelyen a kör is képviseltette magát. A kör nevében a zászlórúdba elhelyezett zászlószegért a KIE-nek 5 P-t utalványoztak ki. Az „Egy kis senki” című műkedvelő előadás tiszta jövedelme 32,35 P volt. 16 A kör mozielőadásokat is szervezett Hurth A. Ferenc17 jóvoltából.18 12 BKMÖL Kkh. R. X. 69. 1936. november 20-i választmányi ülés. 13 Szathmáry Sándorné (1854-1942), gyümölcstermesztő. Férjével (a későbbi gimnázium-igazgatóval) az 1880-as években kezdett gyümölcsöt termeszteni. A Kiefer-körtét 1906-ban mutatta be. (A Kiefer az egyik legfinomabb körtefajta. Késő őszi körte, az exportra leszedett félérett gyümölcs karácsonyig is eltartható.) Férje halála után egyedül gazdálkodott. 1932-ben a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elismerő oklevéllel tüntette ki a gyümölcstermelés terén szerzett érdemeiért. Pirtón 118 holdon termesztett Kiefer-körtét, ebből 38 hold szőlőben volt, míg a többi pusztán gyümölcsös. Szathmáryné végrendeletében városi házát leányiskolái internátus kialakítására hagyta, de alapítványt hozott létre a Halason érettségizett diákok továbbtanulásának támogatására. Vagyonának nagy részét a református egyházra hagyta. Forrás: Kiskunhalas Almanach, 2002. 234. o.; SIMON András, 2005. 252-255. o. 14 BKMÖL Kkh. R. X. 69. 1937. február 19-i választmányi ülés. 15 Uo. 1937. március 7-i választmányi ülés. 16 Uo. 1937. június 2-i választmányi ülés. 17 Hurth Adolf Ferenc (1886-1946), kereskedő, lapszerkesztő. Kiskunhalason több vállalkozással is próbálkozott, mint például moziüzemeltetés, papírszaküzlet vezetése. 1940-től az antiszemita hangneműnek is tekinthető Halasi Újság cimű lap főszerkesztője és kiadója volt. A helyi Baross Szövetség és a MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) vezetőségi tagja a harmincas évektől. L.: VÉGSŐ István-SIMKÓ Balázs, 2007. 277. o. 18 BKMÖL Kkh. R. X. 69. 1937. szeptember 24-i választmányi ülés. A bevétel 213,60 P volt. Más alkalommal is szervezett mozielőadásokat Hurth. Az 1938. május 4-i előadás jövedelme 155,08 P volt. (1938. június 21-i választmányi ülés.) __________________________________Református egyesületek Kiskunhalason a XX. század első felében 1 03
