Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Sóber Péter: Olvasókörök bács-kiskun megyében, különös tekintettel a szakmári katolikus olvasókörre (1910-1949)

dására helyezték a hangsúlyt. Ilyenek voltak a kocsmai viselkedés zavaró elemeinek megszűntetése, mint a verekedés, káromkodás, hangoskodás, illetve a tagsági díj nem fizetése.

Az egyesület nevében is szereplő katolikus eszmeiség megnyilvánulásának meglehetősen kevés formáját tapinthatjuk ki a közgyűlési jegyzőkönyvek elemzése közben annak ellenére, hogy a kör létrejöttében és fenntartásában a falu katolikus plébánosának és a kalocsai érseknek is komoly szerepe volt. Ennél több azonban nem jelenik meg az olvasó előtt. Sőt, pont ellenkezőleg, a káromkodás, veszekedés, vagy éppen az előfizetett újságok eltulajdonítása nem éppen a keresztény értékrendnek megfelelő mentalitást tükrözik.

Az italmérési jog elnyerése után a kör egyértelműen kocsmai jelleget ölthetett, ebből is következtek a fentebb már említett kocsmai megnyilvánulások. Ettől függetlenül elmondhatjuk, hogy a Szakmári Katolikus Olvasókör léte már önmagában dicsérendő, hiszen egy kis falu főként paraszti - és kisebb részben - polgári képviselői fontosnak tartottak egy helyet, ahol a művelődés, a közösséghez való tartozás különböző formái teret nyerhettek. Ezt a funkcióját pedig az egyesület maradéktalanul betöltötte.

__________Olvasókörök Bács-Kiskun megyében, különös tekintettel a Szakmán Katolikus Olvasókörre

9

9