Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

széd szintjén előforduló vélt vagy (részben) valós információkra. A sok esetben tájékozatlanságból, félelemből vagy bizonytalanságból eredő „híreket" az államhatalom megfigyelő hálózata pontosan rögzítette és a felsőbb „szerveknek" jelentette. Minden antidemokratikus, szélsőségesen autoriter, szűk hatalmi elit által vezetett rendszer természetrajza a külső és belső ellenségkép életben tartása: a „rémhírkeltés" nyilvánvaló szándéka ebben a logikai rendszerben a „reakció" szabotázskísérlete, hogy a szocialista államrendet gyengítse, destabilizálja. Csávolyon az a rémhír terjedt el, hogy háború készül; Csatalján azt híresztelték, hogy még a május l-jét sem fogjuk megünnepelni, mert az atombomba elpusztítja Magyarországot; Bátmonostoron az a rémhír járta, hogy aki aláírja a békealáírás ívét, úgy fog járni, mint a kitelepített svábok.

58 A kiskunfélegyházi járásban 1954-ben feljegyzett „ellenséges megnyilvánulások" - lényegében az elviselhetetlen mértékűre felszökött kötelező beszolgáltatás és lakossági nélkülözés nyomán artikulálódott panasz - két helyen tört elő: Csólyospáloson egy félszáz katasztrális holdon gazdálkodó „kulák" azt mondta, „nem érdemes ünnepelni az új kenyér napját, mert az összes terményt be kellett adni, s ö csak úgy tud új kenyeret enni, ha vesz a Szövetkezetben".

59 Egy másik kisbirtokos paraszt a lehetetlen mértékű terménybeszolgáltatási előírásai miatt emelte fel a szavát: „a kormány mindig azt hangoztatja, hogy milyen sokat segít a dolgozó parasztságon, ezzel szemben olyan beadást rónak ki és adót, hogy azt nem bírják teljesíteni"".

60 A megye más területein is akadtak elkeseredett hangadók, akik felszólaltak az MDP mezőgazdasági politikája ellen, amelyet a felsőbb szerveknek jelentő pártbürokrácia „ellenséges megnyilvánulásként" kategorizált: pl. ,Ji~ajós községben a Hildi állami gazdaságban [...] egy 5 főből álló csoport igyekezett az ünnepséget megbontani. Azt kiabálták, hogy mostmár rövidesen meg fog bukni a rendszer, mert jönnek a nyugatnémetek és a kommunistákat felaggatják [.. .]".

61 Mindezen vonások jellemző tünet-együttesei voltak a vidéken, falvakban, tanyás területeken felgyülemlő, de államhatalmi represszióval elfojtott, vagy legalábbis „visszaduzzasztott" energiáknak. A kommunista osztálynélküli és magántulaj donmentes társadalom ideáját mindenáron megvalósítani akaró politika 1956 őszére tarthatatlanná tette a közállapotokat. A társadalomban forrongó elfojtott erők, mélyben húzódó feszültségek ekkorra elemi erővel törtek ki, elsöpörve az állampárt mindenek felett álló, megdönthetetlennek hitt monolit intézményét. 58 BKMOLXXXV. 1.36. f. 2. cs. 94. o.e. 1950-1956. 25-34. o. 59 Uo. 119. o. 60 Uo. 61 Uo. 124. o.