Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

szava mögött pusztán az MDP-n kívüli politikai pártok, csoportok, másként gondolkodó ellenzéki erők felmorzsolása, a politikai-gazdasági és kulturális pluralizmus felszámolása állt. Rákosi 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elhangzott beszéde, annak nyílt üzenete Magyarország sorsfordító korszakának egyik szimbolikus mozzanata volt. A tudósítás vezér- és alcíme már eleve sokat elárul a szónok mondanivalójáról: ,yA parasztság válaszútjárói beszélt Rákosi Mátyás az Új Kenyér ünnepén — Gyökerében megváltozott a dolgozó parasztság viszonya a demokráciához". A körültekintő szervezési erőfeszítések nyomán a zászlók, táblák alatt" szervezetten megjelent és a kellő pillanatokban sűrű tetszésnyilvánításban kitörő tömeg előtt az akkor még miniszterelnök-helyettes „másfélórás, nagyszabású beszédet" mondott. Rákosi szónoklatában a szocialista tervgazdaság és iparosítás eredményeinek hangoztatása mellett agitált a mezőgazdaságban bevezetett beszolgáltatás ügyében. A karhatalom és a közigazgatási hatóságok hathatós támogatásával a Függetlenségi Front álruhája mögé rejtett kommunista pártirányítás óriási nyomást gyakorolt a gazdákra a beszolgáltatás fokozása és a szövetkezetesítés kiterjesztése érdekében. A kommunista propaganda vezérfonala volt, miszerint az új vívmányokat a mezőgazdaságban a rendszer „reakciós" ellenségei „a kulák nagygazdák és szövetségesei" veszélyeztetik, akik a falusi paraszttársadalmat lázítják. Rákosi beszédében a teljes kollektivizálás mellett foglalt állást; egy olyan új és végleges társadalmi rendről beszélt, amelyben „a dolgozó parasztság szövetkezés, a kölcsönös segítség és a közös munka útját választja"?

x A megyei MDP Agitációs és Propaganda Osztálya alapos munkatervet készített elő az augusztus 20-i ünnepi események sajtóforrásból megismert előkészítésére és levezénylésére.

32 A „Munkaterv" bevezető szakaszában lefektették azon általános politikai elveket, a Párt aktuális iránymutatásait, amelyek üzenetét az ünnepség során a tömegek felé közvetíteni akartak, illetve igazodási pontként szolgáltak a szervezésben, végrehajtásban résztvevő alsóbb szintű adminisztráció számára. A Rákosikorszak kommunikációjában előszeretettel alkalmazott „fokozódó nemzetközi helyzetnek" és az „osztályharc állandó éleződésének", az ellenség elleni harc erősítésének szlogenjei hozzátartoztak a hivatalos szóhasználatához, csakúgy, mint a munkaverseny további „szélesítése", a mezőgazdasági terménybegyűjtés idő előtti teljesítése. A frázisokká szürkült közhelyek mögött a társadalomban rejlő energiák kipréselése, a mezőgazdaság utolsó erőtartalékainak kicsikarása állt, mint adminisztrációs és karhatalmi feladat. Az 1950-es évtized első harmadának hatalomszervezési gyakorlatára jellemző módon a felsőbb - megyei - pártszervek leiratban diktáltak ünnepi áldozattételt a lakosságtól, munkásoktól és általában az üzemek, vállalatok részéről: előírták a cséplőgépek közötti verseny szélesítését és a cséplés mielőbbi, legkésőbb augusztus 10-ig való befejezését, továbbá a terménybegyűjtés 125%-ra való túlteljesítését. A „dolgozó nép", a „dolgozó parasztság" széles körű felvilágosítása, vagyis a párt aktívahálózatán és a kommunikáció valamennyi hivatalos és informatív csatornáján keresztül történő agitálása ugyancsak előírt feladat volt, csakúgy, mint a „népikultúra fejlesztése" a megyeszékhelyen és a szocialista üzemekben, termelőszövetkezetekben csakúgy, mint az 1948 előtt virágzó civil társadalmi szervezetek helyét betöltő tömegszervezetekben. Kecskeméti Lapok, 1948. augusztus 22. (81. évf., 192. szám) A parasztság válaszútjárói beszélt Rákosi Mátyás az új kenyér ünnepén. BKMÖL XXXV. 1. 43. f. 2. cs. 18. ő. e. 1948-1956. 18-19. o.