Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

a megyeszékhelyen 1949-ben megrendezett nagyszabású május elsejei rendezvény részleteiben kidolgozott tervezete.

18 A hivatalos elvárásokat fokozta, hogy ezen május elsejei ünnepséget a „választási harc jegyében" kívánta a pártapparátus lebonyolítani. Kitűzött feladatként szabták, hogy az ünnepély „a béke erőinek seregszemléje''' legyen, amely kifejezésre juttatja a „proletár nemzetköziség gondolatát", valamint „a dolgozók törhetetlen hűségét a Szovjetunió és az általa vezetett békefront" iránt.

19 A májusi ünnepség külsőségeiben rendíthetetlen erőt és egységet felmutató országos seregszemléhez kapcsolódott. A kommunista befolyás alatt álló belügyi szervek és a megszálló szovjet csapatok támogatásával kormányzati többséghezjutó MDP pozíciójának megszilárdítása, legitimálása alapvetően befolyásolta a megtett erőfeszítéseket. Az államrezon megkövetelte, hogy a proletárdiktatúra első május elsejéje [...] vissza kell tükrözze azt a tényt, hogy a hatalom szilárdan a parasztsággal szövetkezett munkásosztály kezében van. Ez a május l-je [...] az eddigieket meghaladó méretű seregszemle kell hogy legyen"}

0 Az ünnepi dekoráció terén, az üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozóit összefogó felvonulás külsőségeinek megtervezésében a vezérkultusznak központi szerepet szántak. Sztálin és Rákosi arcképei a transzparenseken, plakátokon a legelső helyen álltak, de mellettük megszabták a kommunista pártelit prominenseinek: Szakasits, Gerő, Farkas, Kádár, Marosán, Rajk, Apró arcmásainak felvonultatását is. Formai jellegét, bizonyos elemeit tekintve a kommunista május elsejei felvonulásokat érdemes összevetni a több évszázados múltra visszatekintő, római katolikus eredetű körmenetek külsőségeivel: felvonulás, mint körmenetet idéző motívum, továbbá szimbolikus képek, táblák, zászlók hordozása; a szentek helyét elfoglaló mitikus pártvezérek (Lenin, Sztálin), az egyház helyébe lépő Párt és az egyházi vezetők helyét elfoglaló pártapparátus. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a felvonulás „ötletes, színes" legyen, a felvonuló tömeg vidám és önfeledt hangulatban meneteljen - szigorúan fegyelmezett alakzatokba rendeződve, forgatókönyvben előre meghatározott módon artikulálva lelkesedésüket. A felvonulókat a programszervezés szerint úgy kellett összeállítani, hogy az „élmunkások" az első sorokban haladjanak meghatározott útvonalukon. Fontos szervezési feladat volt hogy a sokaság az aktuális jelszavakat ütemesen skandálja, éltesse Rákosi elvtársat, a Függetlenségi Népfrontot, a békét, valamint a „hős görögöket", a francia és olasz kommunistákat. A május elsejei felvonulás végpontja a város Műkertje volt, ide torkollott a precíz menetrend és szigorúan bizalmas utasítások alapján elkészített útvonalterv szerint felvonuló ünneplő közönség. „Hangulatjavító" intézkedésként a szervezők gondoskodtak róla, hogy a 12 órakor összesereglő dolgozók a „Nemzeti Vállalat konyháján olcsón étkezhessenek", miközben megtekintik az Agitációs és Propaganda Osztály kultúrfelelősei által összeállított programokat

21

. Az 1951. évi majális ünnepség előkészítésére a megyei párt „agit-prop" osztálya egy 5 tagú szervező-, valamint az operatív feladatok végrehajtására egy további 24 tagú „rendezőbizottságot" létesített, amelynek minden tagja egy kerület, tömegszervezet felett kapott szervezési-ellenőrzési hatáskört. Feladatuk volt, hogy a rájuk bízott szervezeteknél megoldják a mozgósítást, a felvonuláson vezessék csoportjuBKMOL XXXV. 1.43.f. 2.CS. 18. o.e. 1948-1956. l-8.o. Uo. Uo. Uo.