Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KEMÉNY JÁNOS: A TISZTI FŐORVOS JELENTÉSE A BELÜGYI ÁLLAMTITKÁRNAK A BAJÁN, 1942. OKTÓBER 11-ÉN RENDEZETT ZÖLDKERESZTES „EGÉSZSÉGNAPRÓL" (FORRÁSKÖZLÉS)

zászámítva) 2 pengő 50 fillért tett ki, eladási ára pedig kilógrammonként 6 pengő volt. Megjegyezni kívánom, hogy kevésbé jó minőségű mézeskalács bolti ára jelenleg kilónként 8 pengő. ad 2.) A borsátornak kiadása egyáltalában nem volt, mert mind a bort, mind pedig a szódavizet díjtalanul, ajándékként gyűjtötték össze. ad 3.) A húsos sátor tiszta jövedelme aránylag kevésnek látszik, de tekintetbe kell venni, hogy ez a sátor látta vendégül a szeremlei gyöngyösbokréta 16 tagú táncos csoportját. Itt egyébként még utólag túladagolást is állapítottunk meg. Nevezetesen az eredeti elhatározás szerint a birkapaprikás kis adagjára 15 dkg, a nagy adagra pedig 20 dkg nyers húst kellett volna számítani, és a kis adagot 1 pengő 20 fillérért, a nagy adagot pedig 1 pengő 60 fillérért árusítani. A sátorban tevékenykedő hölgyek azonban a népünnepély kezdetén (du. 3 órakor) azt vették észre, hogy míg egyéb sátrak előtt nagy embertömeg tolong és vásárol, addig náluk alig volt forgalom. Azt hitték, hogy az ő ízes birkapörköltjük nem lesz kelendő, az elkészített tekintélyes mennyiségű anyag (3 birka húsa) nem lesz eladható, s ezért a kezdetben odatévedt vendégeknek hatalmas porciókat juttattak. Később kiderült, hogy tévedtek, mert elfelejtették, hogy délután 3 órakor még kevés embernek van étvágya ilyen húsfélére. Estefelé pedig alig tudták már a nagy érdeklődést kielégíteni. A csirkeaprólékból itt készült ragulevessel a szegény gyermekeket vendégelték meg. ad 4.) A sör és a nem szeszes italok stb. sátra a sört szintén ajándékképpen kapta. A fagylaltárusításnál itt is jó szándékú túladagolást kellett megállapítanunk. Ez a sátor a hűsítő italokhoz 2 kg zöldkeresztes cukrot használt fel. ad 5.) A gyümölcsös sátornak, amely a szőlőt adományként gyűjtötte össze, azért volt aránylag nagy üzemi kiadása, mert a szép minőségű almát és körtét kilónként 1 pengő 80 fillérért vették. Nagy sikere volt a zombori sajtgyárból beszerzett dobozos ementáli sajtnak, amelynek darabja 60 fillérért került forgalomba. Ezt a ritka csemegét aránylag magas ára ellenére a közönség valósággal szétkapkodta. ad 6.) A virágsátornak a jövedelmét főleg az előzetes gyűjtési eredmény emelte, mellyel kapcsolatosan különösképpen a gyógyszerészek áldozatkészségét illeti elismerés. A virágárusítás tekintélyes bevételt biztosított, mert a vitéz Hódy György

27 virágkertészete által ingyenesen felajánlott szegfűket darabonként 1 Hódy György, vitéz (Kiszombor, Torontál vm., 1888. március 5. - Kalocsa, 1964. január 5.): virágkertész, politikus, lapkiadó, nemzetgyűlési képviselő. Négy középiskolát és kétéves kertészeti szakiskolát végzett. Az I. világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt, számos katonai kitüntetést kapott. Kertészeti szaktudását Aradon, Szegeden és Budapesten szerezte. 1923-ban Baján virágüzletet nyitott. Virágnemesítéssel is foglalkozott. 1927-ben avatták vitézzé. Radikális jobboldali politikai mozgalmakban vett részt. Előbb a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség tagja, majd a Magyar Országos Véderő Egyesület bajai szervezetének alelnöke. 1939-1944 között a kormányzó Magyar Elet Pártjának tagja. A II. világháború után, Baja felszabadulását követően az ad hoc városi tanács tagja. Először a Polgári Demokrata Párt tagja, majd a Független Kisgazdapárt bajai szervezetének egyik megalapítója 1945-ben. A Bajai Nemzeti Bizottság tagja 1945. január-november, alelnöke 1945. február-november között. A bajai törvényhatósági bizottság és a kisgyűlés tagja 1945. május 12-től. Nemzetgyűlési képviselő 1945. november 4-től, annak ellenére, hogy az MKP bajai szervezete 1945. október 20-án tiltakozott a választói névjegyzékbe vétele ellen. 1946-1947-ben a Bajai Kis Újság, majd a Bácskai Kis Újság felelős szerkesztője és kiadója. Az FKGP jobboldalához tartozott, emiatt pártja 1947. február 4-én kizárta soraiból. Ezt követően 1947-ben előbb a Magyar Szabadságpárt, majd a Magyar Függetlenségi Párt (MFP) tagja. Bács-Bodrog vármegyében irányította az MFP választási kampányát. Az MFP országgyűlési képviselőjévé választották 1947. augusztus 31-én. Politikai múltja miatt a választási összeíró bizottság törölte a választói névjegyzékből, ám Pfeiffer Zoltán tiltakozására visszakapta választójogát. A választási bíróság kommunista nyomásra 1947. november 20-án megsemmisítette a párt mandátumait, így az övét is. Pártja 1947.