Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KEMÉNY JÁNOS: A TISZTI FŐORVOS JELENTÉSE A BELÜGYI ÁLLAMTITKÁRNAK A BAJÁN, 1942. OKTÓBER 11-ÉN RENDEZETT ZÖLDKERESZTES „EGÉSZSÉGNAPRÓL" (FORRÁSKÖZLÉS)

Propaganda. A szóban lévő értekezlet az egészségnap megtartását október 4-re tűzte ki, később azonban ezt a dátumot a Magyar Vöröskereszt Egylet

16 által országosan megrendezett utcai urna- és perselygyűjtés miatt egy héttel el kellett halasztanunk. Ezen ügydöntő értekezlet után került sor a tulajdonképpeni szervező és propagandamunkára, amelynek során különösképpen arra törekedtünk, hogy hírverésünket elsősorban a gyermekeken keresztül juttassuk el a családokhoz, illetve a nagyközönséghez, annyival is inkább, mert hiszen az egészségnapot másként zöldkeresztes gyermeknapnak is szokás nevezni. Meggyőződésünk szerint ez a gyermeken keresztül vezető út a legcélszerűbb és a legközvetlenebb, mert a gyermekekben felkeltett érdeklődés és kíváncsiság feltétlenül átragad a szülőkre és egyéb felnőtt hozzátartozóikra is, és azokat anyagi áldozatok meghozatalára készteti. Az egészségvédelmi szolgálat és az óvónők bekapcsolása. Éppen ezért a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat bekapcsolásával a tanácsadó orvosok és különösképpen a szolgálatot teljesítő 3 védőnő útján a rendelkezésünkre álló mintegy hat heti időszak alatt állandó propagandát fejtettünk ki, mind a tanácsadások, mind pedig a védőnői látogatások alkalmával, felhíván a szülők figyelmét arra, hogy jól gondozott, szépen fejlett csecsemőiket és kisgyermekeiket szerepeltessék a „Gyermek Őfelsége felvonulása" elnevezésű műsorszámunkban, és már előre fizessék be az 50 fillér nevezési díjat, amelyet erre a célra nyomtatott és idemellékelten is bemutatott elismervénnyel nyugtatunk. A Baján működő 9 óvodában is sikerült az óvónők intenzív bekapcsolása mellett értékes propagandamunkát végeznünk. Az óvónők a foglalkoztatási időben kicsi zászlókat készíttettek apró növendékeikkel, amelyekre felrajzoltatták a zöldkeresztet, majd az óvónő ezt a jelvényt „Zöldkeresztes Egészségnap a Déri-kertben

17 október 11-én" felirattal látta el. A kis zászlócskákat az óvodás gyermekek már hetekkel az ünnepély napja előtt boldogan vitték magukkal és lobogtatták az utcán, ami a járókelők között élénk feltűnést keltett. Az óvónőket felkértem arra, hogy a zöldséges gyümölcsféléket, illetve a vitaminok fogyasztásának propagálása érdekében egy 16 A Magyar Vöröskereszt Egylet 1919-töl működik ezen a néven. Hivatalos lapja a havonta kétszer megjelenő „Egészségvédelem." 1921-ben az egylet külön szociális osztályt létesített, amelynek kitűzött célja a szervezett általános szegénygondozás, elsősorban pedig a gyermekvédelem a családban, szociális, egészségügyi és nevelési szempontból. Feladatának tekintette a gyermeknyaraltatási, munkaalkalmak szerzését, betegek kórházi elhelyezését, hivatalos eljárások, ingyen tej, ingyen kenyér, ingyenes gyógyszerellátás, felruházás, ismeretterjesztő és propaganda-előadások rendezését. Mindezeken felül az egylet a népjóléti és munkaügyi miniszter felhívására a népbetegségek, főként a tüdövész elleni országos küzdelem munkájába kapcsolódott be. 1921 februárjában megalakult az Ifjúsági Vöröskereszt Osztály. Ennek a célja, hogy az iskolákban a magyar ifjúságot a vöröskereszt céljainak szolgálatába állítsa, ápolja a testvériséget, fejlessze a közegészségügy iránti érzéket, és gyakoroltassa is azt. Céljának elérése érdekében csoportonként jótékonyságot gyakorol, egészségversenyt, mentőtanfolyamokat, munkadélutánokat, kiállításokat stb. rendez, és iskolaközti levelezést folytat. Havonta megjelenő hivatalos lapja a „Magyar Ifjúsági Vöröskereszt". 17 A Déri-kert nevét Déri Frigyes (Deutsch) (Bács, 1852. december 10. - Bécs, 1924. október 27.): gyáros, műgyűjtő nevéről kapta, aki 1914 májusában gazdag, egyetemes kultúrtörténeti gyűjteményét Baja városának ajándékozta, és vállalta a gyűjtemény elhelyezésének költségeit. Erre a célra megvásárolta a ferences rendtől az ötholdas Barátok kertjét, ahol könyvtárat létesített. A terv megvalósítását azonban az I. világháború kirobbanása megakadályozta. Baja 1918. november 13-án szerb megszállás alá került, így az elképzelés kivitelezése bizonytalanná vált. Emiatt Déri Frigyes 1920-ban gyűjteményét Debrecen városának ajándékozta, ahol azt az 1930-ban megnyílt Déri Múzeumban helyezték el. A Bajának kárpótlásul juttatott összeg a korona I. világháborút követő erőteljes inflálódása miatt csak a ferencesektől megvásárolt kert parkosítására volt elegendő.