Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
ELŐSZÓ
Előszó Lassan három és fél évtizede annak, hogy intézményünk útjára indította levéltári évkönyv sorozatát Bács-Kiskun megye múltjából címmel. Az 1975-ben kiadott első kötet bevezetőjében deklarált szerkesztői szándékok ma is változatlanul érvényesek. Az évkönyv megjelentetésének fő célja továbbra is a levéltári iratokban dokumentált múltbéli - elsősorban helytörténeti vonatkozású - események feltárása és közkincscsé tétele. A sorozat kötetei elsősorban a Bács-Kiskun Megyei Levéltár tudományos munkatársai számára biztosítanak publikációs lehetőséget, de természetesen helyt adnak szakmailag igényes írásmüveket készítő külső szerzők számára is. A levéltári periodika évről évre megjelenő darabjai az 1990-es évek elejéig tematikus egységként láttak napvilágot, közel húsz esztendő múltán most visszatérünk e korábbi hagyományhoz. Kötetünk gerincét, intézményünk 2007-2008. évi levéltári napjain - a jeles napok, ünnepi események, valamint a XIX-XX. századi városfejlődés és polgárosodás témakörében - elhangzott előadások tudományos dolgozattá kibővített változatai jelentik, amelyeket, egy kivételével, munkatársaink készítettek. A tanulmányokban feldolgozott időszak a dualizmus korától a XX. század második feléig húzódik. A kötet szerzőinek témaválasztása a fent jelzett tematikákon belül széles spektrumot ölel fel. Érdekes adatokat tudhatunk meg például a kiskunhalasi csipkeház történetével vagy az 1935-ös kiskunfélegyházi Móra-emléktáblaavatással kapcsolatban, olvashatunk egy, a századfordulón kivándorolni kényszerült szabadszállási szegénycsalád amerikai sikertörténetéről, bepillantást nyerhetünk Bács-Bodrog vármegye polgári közigazgatásának kezdeteibe. Kiadványunk a fenti két témakörön kívül eső írásokat is tartalmaz: egy jog- és egy gazdaságtörténeti feldolgozást, valamint egy egyházi témájú forrásközlést, amelyek szintén értékes részleteket tárnak fel megyénk múltjából. Bízom abban, hogy a korábban megjelent levéltári évkönyvekhez hasonlóan jelen tanulmánykötetünk is utat talál majd a helytörténet kutatóihoz, a tanuló ifjúsághoz, valamint a múlt iránt érdeklődő megyei lakosokhoz. Kötetünk olvasása során mindnyájuk számára hasznos ismeretszerzést kívánok! A szerkesztő