Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

jelent ismertetései is az elfogulatlanul ítélő olvasók elé tárták. Lehet, hogy a városi magisztrátus nincs ezen az állásponton és ennek ellenére sem hajlandó elismerni úri ígéretem beváltását. Lehet! Ez a tévedésem nem fogja befolyásolni azon elhatározásomat, hogy az immáron világhírűvé vált halasi csipke további fejlődését, ne a legnagyobb érdeklődéssel figyeljem"

4

'

1

' A Csipkeház avatásától a második világháború végéig (1935-1945) terjedő időszak első évei tehát nagy fellendülést hoztak. A megrendelések elmaradásával azonban a Csipkeház egy részét másra kezdték használni. A nagyobb kereslet híján kisebb terítők, jelvények, családi és városi címerek készítése jelentette a legfőbb tevékenységet. A csipkeház vezetésébe Markovits Mária üzemvezető betegeskedése miatt helyettes vezetőt igyekeztek bevonni. Az iparügyi miniszter a halasi csipke készítése technikájának elsajátítása végett kiküldte Bakos Mária iparművésznőt, akinek fizetését a hat hónapi időtartamra a minisztérium fedezte. Az eltelt hat hónap alatt azonban Markovits Mária és Bakos Mária között konfliktusok támadtak, aminek következtében Bakos Mária leköszönt vezető helyettesi állásáról. A csipkeház vezetése így továbbra is Markovits Mária vezetése alatt marad. „A mai rendkívüli időkben egyelőre további intézkedés a vezető pótlására alkalmasnak nem látszik." - olvashatjuk a korabeli dokumentumban. A polgármester a háborús időszak nehézségeire tekintettel a csipkeelőállítás visszafogását javasolta: „a felemelt munkabérek mellett a csipke előállítási költségek lényegesen megszaporodtak, viszont a rendkívüli idők okozta veszélyeztetések miatt csak kisebb értékű csipke volt értékesíthető. A bevétel csökkenésével a kiadásoknak pedig emelkedésével a csipkeház pénzkészlete rövidesen kimerülne, azért javasolja, hogy a csipketermelés menetét a rendkívüli idők tartamára a csipkeház csökkentse."

46 Nem sokkal ezután, a háborús események következtében a Csipkeház szüneteltetni kényszerült működését, amit az 1935-től folyamatosan vezetett vendégkönyvének 1942-ben megszakadt bejegyzései illusztrálnak a legjobban.

47 Markovits Mária 1944 november 22-én jelentette, hogy a bombatalálatot kapott Halasi Csipkeház épületét ismeretlen tettesek feltörték, és az őrizetére bízott csipkékből 1712,84 pengő értékben loptak el beleltározott tárgyakat.

48 BKMÖL Kkh. R. V. 274/b. 4308/1939. A levél kapcsán (ugyanezen irat) Dobó Kálmán városi műszaki tanácsos a követ-kezöket jelentette a polgármesternek: Őneki - sajnos, miután a Csipkeház berendezésével kapcsola-tos kiadások teljesen fölemésztették az előirányzatot - nem áll módjában kiutalni az igényelt össze-get, azonban - mint mondja, - minden igyekezetével azon van, hogy művész úr méltán kiérdemelt jó hímevét még szélesebb körben elismertesse, amire épp a legutóbbi napokban is módja és alkalma volt a m.kir. Iparügyi Minisztériumban. BKMÖL Kkh. R. XI. 4. Levelezések 1944. sz. n. 1944. IV. 14. Uo. LÁSZLÓ Emöke-PÁSZTOR Emese-SZAKÁL Aurél, 1996. 28. o. BKMÖL Kkh. R V. 274 b. 13 707/1944., továbbá VÉGSŐ István, 2005. 38. o. Az említett szerző így ír: „az aknatalálatot kapott Csipkeházat kétszer is kirabolták."