Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

E rendelkezések kibocsátása után az igazságügyi szervek, és az ott dolgozók napokon belül visszatértek az 1918 novemberéig használt elnevezéseikre, címeikre. Főügyészi rendelkezés szerint az ügyészségek megfelelő átalakítás után az addig használt pecséteket, bélyegzőket, nyomtatványokat továbbra is alkalmazhatták, illetve „ha az nagyobb költséggel nem jár", újakat szerezhettek be.

92 * Bár a közállapotok normalizálódása a hatalmi viszonyok tisztázódásával, a béketárgyalások megindulásával megkezdődött, az országban továbbra is rendkívül törékeny viszonyok uralkodtak. Erre figyelemmel került megalkotásra az 1920. május 13-án közzétett VI. tc, amely a háború esetére szóló kivételes hatalom idejének meghosszabbításáról rendelkezett. Ennek indokolása megállapította, hogy a háború által teremtett kivételes helyzet annyira feldúlta és megváltoztatta az életviszonyokat, hogy a „normális békeállapot jogszabályai a szükségleteket még a béke formális megkötése után is huzamosabb időn át alig fogják kielégíteni, mert az élet még ezután is aligha fog rendes medrébe egyhamar teljesen visszatérni". így a kormány a békekötés után sem nélkülözheti egy ideig a kivételes hatalom felhatalmazását, mert a körülmények majd olyan intézkedéseket kívánnak meg, amelyeknek „sürgős természete alig tűrné meg a szükséges jogszabályoknak a törvényhozás lassúbb, s a viszonyok gyors változásaihoz nehezebben simuló útján esetről esetre való megalkotását". Az 1. § ezért kimondta, hogy a „rendkívüli viszonyok miatt a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényekben foglalt felhatalmazásokon alapuló kivételes hatalom időtartama a békeszerződés megerősítésétől számított egy évre meghosszabbíttatik". A háború nemzetközi jogi befejeződését az 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés jelentette, amelyet megerősítő okiratai jegyzőkönyvének 1921. július 26-i letételét követően az a hónap 31-én kihirdetett XXXIII. tc. cikkelyezett be. Mivel a béketárgyalások során már lehetett tudni az ország megállapítandó határait, így a román csapatok 1920. február-márciusi kivonulásával a Tiszántúlon helyreállt a magyar állami főhatalom. A békeszerződés megkötése után csupán Pécs és Baja környéke maradt megszállás alatt 1921. augusztus 22-ig, amikorra innen is eltávoztak a szerb csapatok. A felszabadult területek újbóli magyar uralom alá kerülésekor a közrend és közbiztonság helyreállítása és fenntartása céljából a kormány átmeneti jelleggel rögtönbíráskodást rendelt el a legsúlyosabb bűncselekményekre.

93 BFL VII. 17/a. (1. d.) 2790/1920. körirat szerint a budapesti szerv március 17-én vette vissza eredeti nevét, illetve felhívta az alárendelteket, hogy újra a királyi ügyészség elnevezést használják.; BKMÖL VII. 16. Kalocsai államügyészség iktatókönyve 1920: március 19-én a hivatalvezető államügyészként, 20-án már királyi ügyészként írta alá a napi iktatás* zárását. 1920. február 6-i 1300/1920. IME. rendelet a rögtönbíráskodás kihirdetéséről a debreceni, nyíregyházi, gyulai törvényszékek, 1920. április 8-i 4022/1920. IME. rendelet a nagyváradi és szabadkai törvényszékek megszálló csapatok által kiürített, 1921. augusztus 16-i 18 359/1921. IM. rendelet a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hadereje által kiürített területekre, IK. 1920/2. 102. o., 4. 308-309. o., 1921/8. 641-642.0.