Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

az értelmi szerzőknek, a törvénytelen erőszak keretében cselekvéssel fellépett összes bűnözőknek'. Az ügyészekkel szemben követelményként határozta meg, hogy feladataikat „vasszigorralpárosult emberies érzésseF teljesítsék.

12 A másnapi kormányülésen az Igazságügyi Minisztériumot vezető Szászy Béla bejelentette, hogy utasítást adott az ügyészségeknek a volt tanácskormány tagjai elleni fellépésre, szigorúan törvényes eljárások során. A 21 579/IM. IV. rendelet kötelezte az ügyészségeket a Tanácsköztársaság alatt elkövetett bűncselekmények gyanújával terheltek előzetes letartóztatása mellett a bűnvádi eljárások megindítására. Ezeket a főügyészi utasítás szerint a „legerélyesebben" kellett folytatni. (Néhány hónappal később Ferdinandy Gyula igazságügy-miniszter ezt a tevékenységet akként méltatta, hogy „az állami és társadalmi megteremtésére, a törvények uralmának biztosítására irányuló harcban az első fronton küzd a magyar bíró és ügyész, hogy a két forradalom okozta összeomlásokat és romokat mielőbb az igazság érdekeinek megfelelően eltakaríthassa" .)

n A Budapesti Államügyészség augusztus 12-én a hivatalos lapban hirdetményt, nyilatkozatot és felhívást tett közzé, mely szerint a „közvélemény megnyugtatása céljából közli, hogy a proletárdiktatúra alatt elkövetett bűntettekkel terhelt összes egyének ellen a bűnvádi eljárás megindult, s kézre kerítésük, valamint a külföldre szökött személyek kikérése iránt a szükséges intézkedések megtétettek\ Az üldözés érdekében a közigazgatási és rendőri hatóságoknak a tényállás ismertetésével, s a tettesek megjelölésével jelenteniük kellett, hogy területükön a forradalmi törvényszékek ítélete alapján vagy egyébként hány embert öltek meg. Az ügyészség a magánszemélyeket pedig arra hívta fel, hogy sürgősen közöljék hozzátartozóik eltünését.

14 Néhány nap múlva ismét közlemény jelent meg, amely kijelentette, hogy „az államügyészség abban a pillanatban, ahogy elfoglalta régi hivatalát, azonnal elrendelte a nyomozást a tanácsköztársaság népbiztosai, vezetői, hatóságai ellen, továbbá azok ellen, akik a tanácsköztársaság védelme alatt bűncselekményeket követtek el".

15 Ezt követően tömegesen tartóztatták le az ún. bolsevistákat: az augusztus 19-i kormányülésen Baloghy György igazságügy-miniszter és Váry Albert tájékoztatása szerint már 1020 fő került fogságba, továbbá eljárások indultak a megszökött népbiztosok ellen is.

16 A felelősségre vonások nagy száma miatt az igazságügy-miniszter 24 366. rendeletében úgy foglalt állást, hogy az ún. bolsevik ügyekben az eljárás megindításához, illetve irányításához előzetes hozzájárulása nem szükséges. A leirat az irányítás jogát a főügyésznek adta meg. Az ügyészségeknek a bűnügyek számáról és állásáról folyamatosan tájékoztatást kellett adniuk. Az eljárások zömét folytató Budapesti Államügyészség közvetlenül tett jelentést a miniszternek.

17 12 BFL VII. 17/b. 3096/1919. 13 MOL K. 27. (122. d.); BFL VII. 17/b. 3107/1919. (656. d.); BKMÖL VII. 16. (491. d.); Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés naplója. Budapest, 1920. III. k. 361. o. (a továbbiakban: Nemzetgyűlési napló). 14 Bp. K. 1919/79. l.o. 15 Uo. 1919/87. 5.O. 16 MOLK. 27. (122. d.) 17 BFL VII. 17/b. 3782/1919.; BKMÖL VII. 16. (491. d.)