Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

A Csipkeház létrehozása és működése A halasi csipke második felviragozásának időszaka dr. Fekete Imre halasi polgár­mester nevéhez fűződik. 9 Lelkes munkájának köszönhetően a halasi csipke hama-ro­san ismerté vált bel- és külföldön egyaránt. 1931-ben a polgármester állami segélyt kért a halasi csipkevarrás - mint ide­genforgalmi érték - felvirágoztatására. Szervezőmunkája nyomán, 1932 őszén fillé­res vonat indult Budapestről Halasra, hogy 940 vendég tekinthesse meg a város ne­vezetességeit, köztük az iskola dísztermében kiállított csipkéket, amelyeket Stepha­nek Ernő mutatott be az érdeklődő közönségnek. A halasi polgármester a rádió nyilvánosságát is igénybe vette, hogy a halasi csipkét ismertté tegye. 10 1933 janu­árjában a halasi Városi Színházban rendezett néprajzi bemutatót a rádió is köz­vetítette. A polgármester utóbb így írt az eseményről: „...a rádió helyszíni köz­vetítése alkalmával ismertettem a halasi csipkét és készítését. Utána tömegesen kaptam az érdeklődő és kérdezősködő leveleket, voltak, akik megvételre kértek min­Fekete Imre tevékenységének megítélése a halasi csipkével foglalkozó szakirodalomban nem volt mindig egyértelműen pozitív, ez azonban az idők folyamán jelentősen megváltozott. Érdemes áttekinteni az 1970-es évektől napjainkig megjelent műveket. Janó Ákos és Vorák József 1971-ben megjelent kötetében a következőket olvashatjuk Fekete Imréről: „...későbbiekben is elsősorban idegenforgalmi érdekből foglalkozott a halasi csipkével. Attól a pillanattól kezdve, hogy sikerült az illetékesek figyelmét ismételten városa csipkéjére terelni, a halasi csipke, fáradhatatlan, ügybuzgó propagandistájává vált. Tájékoztatásai sokban hozzájárultak ahhoz, hogy a sajtó által tévesen népművészeti csodának minősített halasi csipke körül valamiféle népszínmű ízü, mű magyar mítosz keletkezett. Ez azonban a kor minden megmozdulására éppen így jellemző volt. A csipkebemutatók­hoz kapcsolt disznótoros, cigánylakodalmas rendezvények csak még zavarosabbá tették a halasi csipke körül kialakult légkört. A csipke értekét mi se bizonyíthatja jobban, mint az, hogy ezt a kétes értékű dobverést is kibírta. Mindez végül is azzal a pozitív eredménnyel járt, hogy a halasi csipkegyártás végre komolyabb támogatásra lelt, s bebizonyosodott, hogy függetlenül disznótorozás­tól, népszínmű bemutatóktól, a halasi csipke komoly idegenforgalmi vonzerőt jelent, mint a külföld érdeklődésére joggal számon tartható iparművészeti termék figyelemreméltó."- JANÓ Ákos-VO­RÁK József, 1971. 18. Az 1982-ben Lengyel Györgyi tollából megjelent könyv szerint: a „város vezetőinek" köszönhető a csipkevarrás fellendülése (nevet nem említ): " A város vezetőinek kezdeményezésére egyidejűleg néprajzi előadások, rádióadások, újságcikkek terelték a figyelmet a halasi csipke művészetére." ­LENGYEL Györgyi, 1982. 20. o. Az 1996-os Halasi Csipke c. mű egyértelműen fogalmaz.: A halasi csipke második felvirágozásának időszaka dr. Fekete Imre halasi polgármester nevéhez fűződik. - LÁSZLÓ Emöke-PÁSZTOR Emese-SZAKÁL Aurél, 1996. 19. o. A Janó-Vorák szerzőpáros 2004-ben megjelent munkája az előző könyvükhöz képest meglehetősen átértékelte Fekete Imre szerepét. „A sokoldalú polgármester ezúttal pénzügyi ismereteit csillog­tatta....Négyezer pengőért felajánlotta megvételre a csipkeműhely holt készletét, mint a halasi csip­kevarrás kultúrtörténeti dokumentumát." „Bármilyen rendelkezések, kormányszempontok vagy egyéni szándékok vezették is a polgármestert, a halasi csipke érdekében kifejtett tevékenysége gyü­mölcsöző volt. Oroszlánrésze volt abban, hogy a halasi csipke a feledés homályából ismét az orszá­gos érdeklődés középpontjába került, hogy otthonra lelt, hogy ismét utat találhatott a külföld felé. Hogy aztán ez hogyan, mi módon történt, az nem egyedül az ő személyén múlott." JANÓ Ákos­VORÁK József, 2004. 82. és 89. o. LÁSZLÓ Emöke-PÁSZTOR Emese-SZAKÁL Aurél, 1996. 19. o. (Ezt a kötetet a Halasi Csipke Alapítvány adta ki - több kiadásban is megjelent - tehát tekinthetjük „hivatalos" halasi csipkekönyv­nek is.)

Next

/
Thumbnails
Contents