Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)
iskolába. Az erélyes lépések ellenére eredmény még nem történt, itt külön iskolát kellene alapítani a helyzet megoldásához, de ez már folyamatban van. Mindezek ellenére még sok negatív elem tapasztalható. Ilyen például, hogy sokan nem fejezik be a megkezdett osztály, mivel tavasszal, a jó idő beköszöntésekor elkezdenek vándorolni a szüleikkel, mint például a vályogvető cigányok. Sokan télen azért hiányoznak, mert nincs megfelelő ruházatuk. Ezen okoknak köszönhetően még mindig kevesen végzik el a nyolc osztályt. A nevelés terén is vannak még gondok. Igen erős és „romboló" a családi befolyás. Az igazmondásra és a másik tulajdonának tiszteletben tartására nehéz rávenni őket. Otthonukban sokan dohányoznak. Viszont „értelmi képességeik jók", tehát mindenképpen érdemes velük komoly szinten foglalkozni, sőt, szeretnek táncolni, rajzolni, énekelni vagy éppen „gyönyörködni a természetben"'. 57 Az analfabetizmus felszámolása érdekében tanfolyamok indultak, de sajnos igen nagy közöttük a lemorzsolódás. Nem tudják végigkövetni a tanfolyamot. Kalocsán azonban 10 cigány közül 8 sikeresen levizsgázott az alapismereti tanfolyamon. Kiskunmajsán 14 cigány közül 7 tudott vizsgát tenni. A népművelésen keresztül egyre nagyobb gondot fordítanak a romák oktatására. Ezek közül is kiemelkedik a kiskunhalasi Harangod-telepen végzett népnevelő munka. 1964-ben mintegy 30 alkalommal tartottak ott előadásokat. Filmvetítés 36, gyermekfoglalkozás 24, diavetítés pedig 8 alkalommal volt. A cigányság élethelyzetének a javítására további feladatok szükségesek a megyei tanács szerint. A legfontosabb ezek közül a vándorcigányok letelepítése. Ez két okból szükséges. Egyrészt azért, mert csak ezzel a lépéssel teremthető meg az a környezet, amely kívánatos, vagyis a gyermekek iskolába járása, a munkaképesek munkába állítása. Különösen fontos azonban azért, mert „megjelenésükkel szándékosan bomlasztják a telepi lakókat. Szavaikkal, fenyegetéseikkel sok esetben visszarántják azokat, akik rendszeres munkavégzésükkel már elkezdték az új életet" 5 * Tovább kell folytatni a magyarok és a cigányok között is a felvilágosító és propagandamunkát. Ezek mellett enyhíteni kellene a 2/1965. számú EM. PM rendeleten, hogy az hatékonyabb legyen, és ne akadályozza a lakásépítkezéseket. Ezek alapján a vb arra kérte fel a megyei rendőrséget, hogy fokozottan ellenőrizzék a cigánytelepeket, figyeljenek a mértéktelen alkoholfogyasztásra és az elburjánzott kártyázásra. Természetesen a szemléleten is változtatnia kell a vezetésnek, egészen pontosan az alsóbb szerveknek. A munkaügyi, az egészségügyi és a művelődési osztályoknak előadásvázlatokat kell készíteniük a munka jelentőségéről, a munkavégzés fontosságáról, a kulturált életmód követelményeiről. 59 Gondoskodni kell arról is, hogy még szabad ég alatt levetítsék az ezekről szóló filmeket. A munkásszállásokon is gondoskodni kell arról, hogy a cigányokkal szemben ne érvényesüljön hátrányos megkülönböztetés, erről is filmet kell készíteni és levetíteni. Kecelen az iskolai helyzetet tekintve is előrébb kell lépni, ezért a túlkoros cigánytanulóknak külön épületet és átmeneti osztály kell létrehozni, de azt el kell érni, hogy az első osztályosok elvegyülve járjanak iskolába a többi tanulóval. Ez nem akármilyen elv, hiszen a liberalizmus egyik kedvenc elmélete valósult meg a szocialista kori Magyarországon, vagyis az, hogy a hátrányos helyzetűek a nem hátrányoBKMÖL XXIII. l/a. VB. jkv. 1965. 9. k. 128. o. Uo. 129. o. Uo. 130. o.
