Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)

kell hívni a figyelmét az ipari és mezőgazdasági vállalatoknak és üzemeknek, hogy cigányokat is alkalmazzanak. Ebből a megjegyzésből persze világosan kiderül, hogy még mindig nem szívesen vesznek fel cigányokat, hiába a párt általi propaganda. Mielőbb fel kell számolni a cigánytelepeket, de meg kell azt is vizsgálni, honnan lehet ehhez forrásokat biztosítani. Az oktatásban pedig csökkenteni kell a cigány tanulók hátrányos helyzetéből fakadó ismeretbeli különbségeket, és ha kell, túlkoros diákokból álló osztályokat kell fenntartani. A jelentést elfogadó Agitációs és Propaganda Bizottság szerint az 196l-es határozat végrehajtása nem a kellő mértékben történik. A tanácsoknak sokkal nagyobb szerepet kell kapniuk ebben a munkában. Ezen kívül pedig az MTA Szociológiai Kutatócsoportja kezdje el kutatni a cigányság helyzetét, és erről tegyen jelentést. A Bács-Kiskun megyei tapasztalatok A Bács-Kiskun Megyei Tanács először 1959-ben foglalkozott a cigánykérdéssel.

23 Az ülésen megjelent az a Ferkocics Sándor is, aki a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét vezette. Ferkovics lényegében a kormány, illetve a párt álláspontját ismertette, amely szerint a legfontosabb, hogy a cigányok beilleszkedjenek a társadalomba, dolgozzanak, és akkor kaphatnak hitelt lakásvásárlásra. E mellett felvette, hogy a Megyei Tanács adjon megbízólevelet értelmes cigányoknak, akik ezzel részt vehetnek majd a tanács ülésein, és az ott elhangzottak továbbmondják társaiknak. A megyei tanács képviselői a cigányok rossz lakáshelyzetét elemezték. Az életmódbeli különbségekre utalva a tagok felhívták a figyelmet, miszerint éles ellentét mutatkozik a vándorló és a már letelepült életmódot követő cigányok között, mivel a már letelepültek szégyellik a még vándorlókat. Elismerik, hogy nagy az előítélet a cigányokkal szemben. Ennek egyik eleme, hogy például a tollüzem nem szívesen ad munkát számukra. Az iskolában ugyanez a helyzet, a nem cigány tanulók nem szívesen barátkoznak a roma tanulókkal. Van a megyében 30 jól képzett cigány ember. Sarok Antal elnökhelyettes szerint velük kellene végigjárni a cigánytelepeket, és kiválasztani azokat, akikre a többi cigány is hallgat, mert a vajdákra nem nagyon hallgatnak. 0 javasolta a helyi cigány önkormányzat létrehozását is. A cigányokat pedig az állami gazdaságokban kellene dolgoztatni. A Solti Állami Gazdaságot említette, ahol egy cigány brigád már jól dolgozik. Szerinte a cigány önkormányzaton keresztül irányítani lehetne, hogy hol dolgozzanak.

24 Cseh László vb-titkár szerint 1948 óta javult a helyzet. Fogyott a putrik száma, 10-12 család kiemelkedett a cigányok közül. A megkülönböztetést nem tartja elfogadhatónak, ezért ne legyenek külön cigány csoportok, brigádok. A pedagógusoknak pedig egyenrangúnak kell kezelnie minden gyereket, a cigányokat is természetesen. A tagok megegyeztek abban, hogy a járási tanácsoknak nagyobb súlyt kell kapni a cigányokkal való munka során, a járások is készítsenek beszámolót, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyzet javítása érdekében. BKMÖL XXIII. l/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai (a továbbiakban: XXIII. l/a.). Ülésjegyzőkönyvek (a továbbiakban: VB. jkv.). 1959. 12. kötet (a továbbiakban: k.) A cigányság helyzete megyénkben. 15-22. o. BKMÖL XXIII. l/a. VB. jkv. 1959. 12. k. 17. o.