Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: A DÉLPEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS KISKUNHALASON 1942-BEN

létében, hogy a különféle kiállítási érdekességeket megtekintse. Dr. vitéz Kun Bertalanné terme volt egyike a legszebbeknek. A legérdekesebb látványosságok gyűjtő helye volt az aranykalászos terem. Amiket a mezőgazdaság terményekben csak kitermelni tud, az mind ott sorakozott a kiállítási polcokon. [...] A kisgazdák kitettek magukért. Ámulva néztük munkájuk hatalmas eredményét. Hangulatos, ked­ves szoba volt a méhészeti terem is. A méhviasz illata szállt a levegőben. Mintha valami méhesbe kerültünk volna. Szinte kedvünk kerekedett leheveredni benne. Na­gyon tetszett a baromfikeltető szoba, ahol száz apró csibe szaladgált a kerítésen be­lül. A Gergely-féle melegvízfűtéssel keltetett csibék voltak ezek. Méreteivel messze kiemelkedett Szabó János mechanikai cipőüzeme, Orient szabadalmazott fatalpú ci­pője mindenkinek tetszett. A Népegészségügyi terem egyike volt a legtanulságosab­baknak. A látogatók itt időztek a legtöbbet, mert a statisztikai táblázatokból sok megszívlelni való dolgot jegyezhettek fel. Talmácsy István halasi tanító plakátrajzai feltűnést keltettek. Impozáns terem volt a Hangya szoba. Villanyerőre berendezett tojás-osztály ozó gépe, valamint keltető-gépe általános tetszést és elismerést aratott" A cikk szerzője megemlékezett még a bútor és a Népjóléti teremről is. Majd így folytatta: ,^4 háziipar terem fölátványossága volt az angóra nyúlszőrből szőtt női ru­hák, sálak, kesztyűk, kalapok. A Kiskunhalasi Közjóléti Szövetkezet agilitását di­csérték a kiállított díszes tárgyak, a turáni szőnyegek, a babák és a díszpárnák A folyosón láttuk Farkas Károly földműves festőművész idillikus téli tájképeit, amelyek olyan tökéletesek, hogy akármelyik fővárosi képkiállításon is bemutathatok lenné­nek. A tornateremben voltak elhelyezve a halasi gyümölcsösök kiválóságai: a Kiefer-körték, a fajalmák, az Erzsébet királyné-szőlők és az őszibarackok. Itt üdítet­ték fel a látogatókat a vitéz Szentiványi (Felsőszentiván) és Kling Kiskunsági Rum és Likőrgyár különlegességek tetszetős palackjaikkal és csábító tartalmukkal. Az udva­ron felállított sátorban állították ki közszemlére az angóra-nyulakat, amelyek a Kis­kunhalasi Közjóléti Szövetkezet szemefényei" A cikkíró a MANSZ szobából a be­főtteket, a lépcsőház első emeletének faláról a belvízkárosult halasi gazdákról szóló fényképeket és a látogatók számára az udvaron felállított büfét találta fontosnak megemlíteni. A cikk végére hagyta a zsidók bírálatát: „Utoljára hagytuk a kiállítás legérdekesebb és legmeggondolkoztatóbb szobáját, a fajvédő termet. A zsidók ma­gyarországi történelme sorakozott itt föl szemléltető képekben. A galíciai zsidók jel­legzetes ábrázata a napnál is világosabban mutatott rá a liberális korszak bűneire. Szemléltetésül ott láthatjuk a falakon a régi idők zsidóüldöző jelmondatait, amikor Magyarország még nem volt úgy elzsidósodva, mint ma. [...] Nehéz, küzdelmes munkát kell kifejtenünk, hogy helyre hozzuk a liberális korszak idegen fajtól meg­fertőzött politikájának hibáit. Ott voltak láthatók a szobában a Halasi Újság példá­nyai is, amelyek, mint a fajvédelem gépfegyverei, ropogtak az ólombetűk csatate­rén." 4 * Halasi Újság, 1942. szeptember 11. 3. o. Mit láttunk a Halason nagy sikerrel lezajlott háromnapos délpestmegyei kiállításon? - Lásd még: VÉGSŐ István-SIMKO Balázs: Zsidósors Kiskunhalason ­Kisvárosi út a holokauszthoz. Budapest, 2007. A helyi sajtó és a zsidókérdés viszonyáról az idézett mü 120-128. oldalán lehet olvasni. A Halasi Újságról a szerzők a következőket írják: ,/1 Halasi Újság kezdettől fogva azt tűzte ki célul, hogy a zsidóság ellen fog küzdeni, hogy mind a magyar, mind a kiskunhalasi izraelitákat eltávolítsák Magyarország társadalmi és gazdasági életéből." (122. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents