Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MÉSZÁROS ZOLTÁN: A NÉPI KASZINÓ - PUCKA KASINA SZABADKÁN

Szabadka töröktől való felszabadulásának 250. évfordulóját, és részt vettek az 1930-as Eucharisztikai kongresszuson is.

92 A legkiemelkedőbb ünnep, illetve esemény azonban az évenként megrendezett „Veliko Prelo" volt. 7. A Prelo A Prelo, több is, meg kevesebb is volt, mint a Népi Kaszinó. Kezdetei sokkal régebbre nyúlnak vissza. A kaszinó más rendezvényeket is szervezett, amelyek egyike a Prelo volt, noha ez számított az év legjelentősebb rendezvényének. A prelo magyarul annyit tesz: fonó. A magyar népi hagyományok között is fontos helye van a fonónak, ugyanez érvényes a bunyevácságra is. A prelo, akár a magyar fonó, a falusi élethez kötődött. Kezdetben valóban fontak, és közben énekeltek, meséltek, szórakoztak. Volt egy olyan funkciója is, hogy a lányok és a legények gyülekezőhelye legyen. Mindezért érdemes különbséget tenni az otthoni prelo és a leány- illetve a legény prelo között. Tulajdonképpen az a fiatalok szórakozásának egyik módja volt. Érdekes módon, a bunyevácok őshazájában, Dalmáciában nem ismert ilyen szokás. Észak-Dalmáciában és Boszniában viszont létezett a divan, ami hasonló tradíció volt.

93 A bunyevácok számára Szabadkán új értelmet nyert a prelo, és egy általános népi ünnepély lett belőle. Mivel egy falusi szokást próbáltak városukra - meglehetősen falusias városukra

94 - alkalmazni, azzal különböztették meg, hogy Veliko Prelonak (azaz Nagy Fonónak) nevezték el. A Veliko Prelo-t minden évben február 2-án (Gyertyaszentelő Boldogasszony napján) tartották, 1879-től kezdve, a Népi Kaszinó oltalma alatt. Az elsőt 1879. február 2-án a városi színházépületben („Szálloda Pest Városhoz") szervezték meg, és attól kezdve minden évben megrendezték egészen 1946-ig. Ez vált a bunyevácság legjelentősebb közös ünnepévé, csak a titóizmusban szorította ki a Duzijanca

95

. A Prelo még a Népi Kaszinót is túlélte, annak megszűnése után is elhivatottan készültek erre az egyre kevésbé formális eseményre. Kezdetben a Népi Kaszinó megalapítása és a Veliko Prelo megtartása kölcsönösen feltételezte egymást, és bár utóbbi bunyevác jellege egyértelmű volt, a város nem bunyevác lakossága is részt vehetett és részt is vett rajta. (A Lőwy testvérek több iratban is szerepelnek, mint belépőt fizető vendégek.) A délszláv államban aztán a megnevezés egy kicsit megváltozott, és a Veliko Bunjevacko Prelo elnevezést használták

96 SZTL F: 28. 9. 329/1936 és 330/1936. Uo. 8. 2. 67/1929. Divaniti bunyevácul annyit tesz: beszélni, beszélgetni. Dalmáciában idősebb asszonyok jelenlétében beszélgettek, tréfáigattak a lányok és legények, ez volt a diván. Szlavóniában is létezett a divan, mint a prelo megfelelője. - ERDELJANOVIC, Jovan, Beograd, 270. o., és KUNT1C, Alba, Subotica, 1930. 15. o. A két világháború között a szerb és horvát nacionalizmus hatásai között őrlődött. Egy 1925-ös cikkben még azt is leírta valaki, hogy „Mi nem vagyunk horvátok" (KUNTIC, Alba, 1930. 25. o.), majd azzal folytatja, hogy ők se nem horvátok, se nem szerbek, csak bunyevácok. Szabadka fejlődése meglehetősen gyors és nagy ívü az 1867 utáni időszakban, éppen ezért felületes is volt. A nagyszerű és reprezentatív épületek mellett megmaradtak a falusias utcák, amelyeken a város felé gravitáló falusi lakosság mozgott, élt, szokásaival, habitusával. A bácskai horvátok, bunyevácok aratási ünnepe. Eredete a távoli múltba nyúlik, 1911 -tői Blasko Rajié egyházi ünnepet csinált belőle. Ez a hagyomány napjainkban is él. Nyilvánvalóan ez annak is szólt, hogy nem sokkal azelőtt szűnt meg a nemzeti megnevezések használatának a tilalma. SZTL F: 28. 10. 48/1936. és uo. 9. 307/1936.