Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

kifogásolta a kötendő szerződés azon pontját, hogy „a jelenlegi polgári lányiskola igazgatónője a jövőben is megtartja címét és rangját"

1

''. Nem ellenezte, hogy az igazgatónő fizetése a későbbiekben is megmaradjon, „de hogy ő (Rettkesné Stettina Róza) a ránk bízott polgári lányiskolában az igazgatónői címet és rangot viselje ilyen kikötés mellett a leendő intézet vezetését rendünk el nem fogadhatja"

90 Mivel a városnak nem állt módjában ezen a feltételen változtatni, (hiszen a minisztérium kötelezte, hogy biztosítsa a már véglegesített tanárnők további alkalmazását is), így nem folytatták tovább a tárgyalásokat az angolkisasszonyokkal, hanem felvették a kapcsolatot a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatával, akik előtt nem volt ismeretlen a helyzet, hiszen Constantin püspök már 1888ban is őket kereste meg a létesítendő iskola ügyében. A Constantinum (1908-1948) A félegyházi polgármester 1903 őszén fordult a Kalocsai Iskolanővérek főnöknőjéhez, hogy felajánlja részükre a létesítendő lánynevelő-intézet vezetését. Az iskola felállítását 1905-re irányozta elő, és egyelőre egy óvoda, négy elemi lányosztály és a 30 fős internátus számára kért tanerőket, közölve, hogy a polgári iskola jelenlegi tanárnői állásukban maradnának, az iskola felügyelete és igazgatása azonban a szerzetesnők főnöknőjét illetné meg.

91 A társulati főnöknő nem zárkózott el az intézet vezetésének elvállalásától, de annak időpontját 1907 őszére tette, mivel előbb a kalocsai egyházmegye területén épülő és a társulat által már korábban elvállalt zárdaiskolák számára kellett tanítónőket biztosítania. A város - „a társulat iránti bizalom megtisztelő jeleként" - kész volt az iskola megnyitását a jelzett időpontra elhalasztani.

92 1905-ben a zárdaiskola felállításához szükséges pénzösszeg rendelkezésre állt, mivel a Constantin püspök által felajánlott alapítvány kamataival együtt már megközelítette a 200 000 koronát, a város által letett összeg pedig ez idő szerint több, mint 68 900 koronára rúgott. így tehát „a közgyűlés elérkezettnek látja az időt arra, hogy ezen iskola felállítása iránt a komoly cselekvés terére lépjen"?

2 Időközben a lányiskolával kapcsolatos városi közvélemény úgy módosult, hogy a szerzetesnők vezetése alatt működő óvoda szükségességét elvetették, mivel 1903-ban már három községi és egy alapítványi óvoda működött a városban.

94 Az óvoda helyett azonban egyre inkább felmerült az igény egy helyben működő, szerzetesnők vezetése alatt álló tanítónőképző megnyitására. 1906-ban Almási Sándor és BKMÖL V. 174/b. II. 513/890. Almásy Mária 1903. július 27-én kelt levele a váci püspökhöz. BKMÖL XII. 6. A kiskunfélegyházi fiókház iratai 1903-ból. A félegyházi polgármester 7810/ki 1903. számú 1903. szeptember 25-én kelt levele, 9990/ki 1903. számú 1903. október 23-án kelt levele, 10 767/ki 1903. számú 1903. december 14-én kelt levele. Uo. A társulati főnöknő 140/1903. számú 1903. október 10-én kelt, 144/1903. számú 1903. november 7-én kelt, 15/1904. számú 1904. január 31-én kelt levelei. BKMÖL V. 171/a. 1905. szeptember 12., 105. határozat. BKMÖL V. 174/b. II. 513/890 5638/1903. A szerzetesnők vezetése alatt felállítandó leánynevelőintézet ügyében a váci egyházmegyei főhatóság leirata alapján működött vegyes bizottság 1903. június 17-i ülésének jegyzőkönyve.