Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT

Nagy gazdasági gépgyárunk - mely méltán versenyez az ország bármely ily alapításával, s amely a mezőgazdaság eszközeinek a bútoripar szükségleteinek, méhészeti reqisitumoknak, gépi műveknek előállítására a modern technika minden vívmányát felölelően van berendezkedve, - nagy elektromos áramfejlesztő telepeink, amely hatalmas energiája gyáripari fejlődésünknek is nagy lendületet biztosít, fejlett malomiparunk - mely nemcsak Kalocsa s környékének, de távolibb községek búzatermő területeinek őrlési igényeit is messzemenően kielégíti, nagy gazdasági faárugyárunk, ecetgyárunk, nagyüzemi kitermelés alatt álló s az egész vármegye fűtési szükségletét biztosító tőzegtelepeink: mindmegannyi bizonyítékai annak a lendületes fejlődőképességnek, amely városunknak súlyt, jelentőséget ad arra, hogy a megyeszékhelyként szóba jöhető városok között az első helyet foglalja el. Ez ipari létesítményeknél fel kell említenünk azt is, hogy a környékünkön elterülő gazdag len s kenderföldek termékének feldolgozását végző szövő-fonó háziipar nagyobb arányúvá tételére, gazdaságaink gyapjúanyagának produktívabb kihasználhatására hatalmas szövőfonógyár létesítése van alakulóban, melynek nemzetgazdasági jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, s mely az országunkban súlyosan visszamaradt s gyárvárosaink igaztalan elszakítása miatt elsőrangúan fontos textiliparunk fejlesztését lesz hivatva szolgálni. S e nagy ipari fejlődéssel karöltve emelkedett virágzó kereskedelmünk jelentősége is. Kalocsa s környéke országunk leghíresebb paprika-termelő helye s exportja révén nemcsak ország - de világszerte is híres hatalmas paprikamalmaink őrleményei innét kerülnek eladásra. Gazdag búzatermésünk révén kifejlett malomiparunk produktumai geográfiailag is Délpestvármegye centrumát képező városunkba futnak be s kerülnek eladásra. Ugyanilyen fejlett kereskedelmünk minden ágazata: városunkat fekvési előnye is arra praedestinálja, hogy a kettéosztás útján felállítani óhajtott Soltvármegye községei s falvai innét szereznék be élelmi s ruházati szükségleteiket is, ahol e célra hatalmas áruraktárak: árukereskedelmi s kézműipari részvénytársaságok szolgálnak. Agrikulturánk nagy aránya s produktivitása olyannyira ismert, hogy azt részleteznünk sem kell. Elég erre vonatkozóan nagy paprika s gabonatermelésünkre, iparvasutakkal behálózott cukorrépatelepeinkre, az érsekuradalom s egyéb környéki uradalmak fejlett mező s erőgazdálkodásra a jószágtenyésztésre utalnunk, hogy Kalocsa nagy fölénye ebben a viszonylatban is kidomborodjék. A kultúra-ipar-kereskedelem s gazdálkodás e hatalmas fejlődése városunkat ez eddig elhanyagolt közlekedési vonalak sürgős fejlesztésére utalta. A félórányira fekvő dunai vízvonaltól máris kisvasút fut városunkba s ennek további intenzív kiépítése folyamatban van. A Dunapataj-Baja nagyvasút kiépítésére a gr. Teleky féle concessió alapján máris megkezdődtek az előmunkálatok s ennek megvalósítása városunk további fejlődésének oly lendületet ad, mely azt nemcsak az ország legelső vidéki kulturközpontjává emeli, de gazdasági fejlettség szempontjából is a legmagasabb szintre helyezi. Városunk fejlett kultúrája s nagy erkölcsi súlya alapján nemcsak a történelmi múltban volt országunk fenntartó oszlopa, de a vörös rémuralom idején is éber őre volt nemzeti létünknek s legelszántabb harcosa az alkotmányosság eszméjének. Innét indult ki a terrorra épített vörös banditarezsim megdöntésére irányuló hősi ellenforradalom, e város s környéke honfiainak lelkes s mártírhalálra is kész szervezete képezte magvát a magyar nemzeti hadseregnek. Az ország biztonsága, a legszentebb hazafias cél is oda utal, hogy ma - amikor romboló elemek pokoli tervezgetése pol-