Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN
A város pecsétjében a következő szöveg áll: Bács-Bodrog vármegye Zenta rendezett tanácsú város, 1506-1902. Az első évszám a szabadalmi oklevél keltének éve, a második pedig azt az évszámot jelzi, amikor a város e pecsétet újra használatba vette. 81 Zenta 1861-ben rendezett tanácsú város lett, de az 1867-es országgyűlési határozatok értelmében elvesztette és csak 1873-ban kapta vissza ezt a rangját. Az ilyen városok helyzete nehéz volt, mert nemcsak a maguk rendezett tanácsának kiadásait kellett fedezniük, hanem a vármegyei terhek viseléséhez is hozzájárultak. Az 1882. évi új járási beosztással az igen nehéz anyagi viszonyok arra késztették a várost, hogy megkísérelje 1506-ban nyert törvényhatósági jogának visszaszerzését. 1888ban megtették az első lépéseket, de sikertelenül, 1900-ban és 1907-ben újabb kérvényt terjesztettek fel az országgyűlés elé a törvényhatósági jogért, de próbálkozásaiknak foganatja nem lett. Zenta város 1898-as szabályrendelete értelmében igazgatási egységei a következők: 82 1. Képviseleti közgyűlés 2. Városi tanács 3. Városi árvaszék 4. Polgármester 5. Rendőrkapitány 6. Községi bíró. A közgyűlés élén a polgármester áll. A közgyűlésnek 8 állandó bizottsága volt: 1. Iskolaszék 2. Gymnaziumi bizottság 3. Közegészségügyi bizottság 4. Ipariskolai bizottság 5. Építészeti bizottság 6. Gazdászati bizottság 7. Számvizsgáló bizottság 8. Tiszaszabályozási társulati kiküldöttek. A városi tanács élén a polgármester állt. A tanácsnak 8 ügyosztálya volt: 1. Közigazgatási ügyosztály, élén tanácsnok áll. 2. Rendőri ügyosztály, élén a városi rendőrkapitánnyal. 3. Gazdászati ügyosztály, az élén a tanácsnokkal. 4. Építészeti ügyosztály, élén a városi mérnökkel. 5. Adóügyi osztály, élén a tanácsnokkal. 6. Pénzügyi osztály, élén a tanácsnokkal. 7. Jogügyi osztály, élén a városi ügyésszel. 8. Közegészségügyi osztály, élén a városi orvossal. A város újabb szervezési szabályrendelete 1913-ban készült el, amely szerint a városi tanács szervezete megváltozott: 1. Katonaügyi osztály 2. Rendőri ügyosztály 3. Gazdászati ügyosztály 4. Tanügyi- és iparügyi osztály 5. Építészeti ügyosztály 6. Adóügyi osztály 7. Pénzügyi osztály 8. Jogügyi osztály 9. Közegészségügyi osztály. Az árvaszék külön iktatott, a központi iktatószám alatt. A 2. Rendőri ügyosztály is külön iktatott és külön pecsétje volt. 83 A város ügyeit 1907-ben a városi tanács és a 200 tagból álló képviselőtestületi közgyűlés intézte. 84 A közigazgatásnak helyet adó városházát a leégett régi épület helyén 1912-1914-ben építették. 85 DUDÁS Gyula, 1896. 2. k. 513. o. Rendezett tanácsú város. Területe 64833 km 2 . Lakosainak száma 25 725. Hivatalok: kir. járásbíróság, főszolgabírói hivatal, kir. adóhivatal. Algymnazium, polgári nőiskola. Posta, távírda, vasúti és gőzhajó állomás." BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909.1. k. 273. o. VUKOV Nestor-KATONA Pál-DOBOS János, 1972. 2-3. o. Uo. (Az 1898-as Szabályrendelet 129. §. 1-31 szakasza, ill. 135. §. 1-33. sz.) BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909.1. k. 287. o. FODOR István, 1996. 10. o.
