Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN
Szabadka Szabadka kiváltságos kamarai mezőváros, 1779-től szabad királyi város, 8 és ennek értelmében ez a város is kiszakadt a megyei irányítás alól. Közigazgatását 1839-től magyar nyelven intézte, a város neve hivatalosan 1845-től lett Szabadka. Az 1867. április 8-án kelt belügyminisztériumi rendelet értelmében tisztújítást kellett tartani a városban. A megalakult két párt, a Deák- (később szabadelvű) és a balpárt küzdelmével Szabadkán lüktető élet kezdődött. 69 A város tekintélyes vagyon felett rendelkezett, amelyből jelentős bevételei voltak. A város működését, arculatának kialakítását és intézményeinek fejlesztését két állami iskolán kívül (a földmíves iskola és az állami tanítónőképző), állami támogatás nélkül, a maga erejéből fedezte. 70 Schmausz Endre főispáni (1895-1904) és Mamusits Lázár polgármesteri (1884-1902) működése idején szépen fejlődött a város, és a XX. század elején a Bácska legnépesebb városa lett. 71 Szabadka már a kiegyezés évében benyújtotta Közigazgatási és gazdászati ügyviteli rendjének javaslatát, amelyet a közgyűlés elvben fogadott el, és a belügyminisztérium is ideiglenesen hagyott jóvá. Miután életbe lépett az 1870. évi XLII. tc. a köztörvényhatóságok rendezéséről, Szabadka már 1872-ben elkészítette szervezési szabályrendeletét, amelyet a minisztérium is jóváhagyott. Az 1876. évi VI. tc. alapján Gromon Dezső városi főispán vezetésével 1876 szeptemberében megalakult a közigazgatási bizottság, és ügyrendi szabályzatot is készítettek. Ezt követően pedig 1877-ben elkészült Szabadka sz. kir. város törvényhatóságának szervezete, melyet a belügyminiszter 1878-ban hagyott jóvá. Ezt követte a város 1884. évi szervezeti szabályrendelete, mely sokkal bővebben magyarázza a hatóság végrehajtó szerveinek a hatáskörét. Szabadka 1888-ban, az 1886. évi XXI. tc. alapján, amely szerint a főispán széleskörű felügyeleti jogot gyakorolhatott a város ügyei felett, készítette el újabb szabályrendeletét. A közigazgatás minden ágában új szabályrendeletek születtek, amelyek (összesen 38) 1891-ben Szabadka sz. kir. város törvényhatóságának szabályrendeletei címmel jelentek meg nyomtatásban. 72 Az 1891. évi szervezési szabályrendelet 14 részből állt. A szervezési szabályrendelet szakaszai: 73 1. A város törvényhatósági hatásköre 2. a törvényhatósági bizottság 3. a törvényhatósági közgyűlés 4. a közigazgatási bizottság 5. a polgármester 67 DUDÁS Gyula, 1896. 2. k. 512. o. „/1779/ Szabad királyi város. Területe 166077 km 2 . Lakosainak száma 72737. Hivatalok: kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. adóhivatal. Főgymnazium, női tanítóképezde. Posta, távírda, és vasúti állomás. Főispán: Schmausz Endre." 68 1790. XXX. tc. alapján, Szabadka 1779-ben kapott szabad királyi városi rangját törvénybe iktatták. 69 BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909. I. k. 193. o. 70 Uo. 71 Szabadka polgári lakosainak száma 1910-ben: 94 610 fö. A vármegye összesen: 632 211, Baja 20 709, Újvidék 33 089, Zombor 30 039. L.: Magyar statisztikai közlemények 42. k. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Budapest, 1912. 182. o. 72 MAGYAR László-SZABÓ József (szerk.), 1999. 95-96. o. 73 IVÁNYI István, 1892. II. 45-48. o.
