Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

A vármegye szervezete Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága szervezési szabályrendeletet 1871. szeptember 25-én tartott közgyűlésén hozott,

27 amelynek a szolgabírói járásokra való beosztásáról és a megye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének létszámáról és egyéb járulékairól szóló részei 1883-ban módosultak.

28 Ez utóbbit többször is kiegészítették 1904-ig.

29 Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági jogát jogszabályban szabályozott módon és formában gyakorolta. Törvényhatósági bizottságának a XIX. század végén 600 tagja volt. A megye lakossága az országgyűlésre 17 képviselőt küldött, a városok 6, a járások 11 képviselője kapcsolódott be az ország ügyeinek intézésébe.

30 A közigazgatási bizottság az 1876: VI. tc. alapján alakult meg. Tagjai a főispán, az alispán, a főjegyző, a megyei ügyész, az árvaszéki elnök, a megyei főorvos, a királyi adófelügyelő, a mérnök, az ügyész, az iskolai felügyelő és 10 választott tag. A közigazgatási bizottság határozott I. fokon, felügyeletet gyakorolt és ellenőrzési joga volt a megyei közigazgatás felett, a megyei szervek és az állami hivatalok munkáját koordinálta, a törvényhatósági és községi alkalmazottak elleni fegyelmi eljárást folytatott, valamint a törvények által hatáskörébe utalt ügyeket másodfokon intézte. A vármegye közigazgatása és törvénykezése 1896-ban az alábbiak szerint működött.

31 A) KÖZIGAZGATÁS a) Közigazgatási szervezet I. Központi tisztikar, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet: Alispán, főjegyző, I. aljegyzők 12 fő/, II. aljegyző (1), III. aljegyző, főispáni titkár, I., II., III. aljegyző, főügyész, főorvos, főlevéltárnok és tb. főjegyző, központi főszolgabíró, központi főszámvevő, főpénztárnok, alpénztárnok, könyvelő, főszámvevő, alszámvevők /8/ fő/. Árvaszéki elnök, árvaszéki ülnök /10 fő/, I. al- és tiszteletbeli főügyész, II. alügyész, főpénztárnok, alpénztárnok, könyvelő, főszámvevő, alszámvevők /8/. Tanulmányom elkészítéséhez a Bács-Kiskun Megyei Levéltárral együttműködő vajdasági levéltárak vezetői és munkatársai nyújtottak segítséget. A náluk őrzött szabályrendeletekről, vagy azok egyes oldalairól másolatokat küldtek. Ezúton köszönöm meg nyilvánosan is a zombori, a zentai, az újvidéki és a szabadkai, illetve a kecskeméti kollégák munkáját. BKMÖL IV. 410. 1. d. 29/a. Bács-Bodrogh vármegye szabályrendeletei, fontosabb közgyűlési határozatai és alispáni rendeletei. Zombor, 1888. 52. o. (249. számú határozat az 1871. szeptember 25-én tartott közgyűlésen hozták.) Uo. 45-53. o. (275. szám/közgy. 1883.) BKMÖL IV. 410. 1. d. 29/b. Bács-Bodrogh vármegye szabályrendeletei, fontosabb közgyűlési határozatai és alispáni rendeletei. Zombor, 1890. 140-143. o.; illetve az 52/a., b., c, d. szám alatti szabályrendeletek 1893-ból, 1895-böl, 1896-ból és 1904-ből. DUDÁS Gyula, 1896. 2. k., 481. o. Uo. 480-511. o.