Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

A megyeszékhelyen és a népesebb településen tartott tömegrendezvények, demonst­ratív erőfeszítések mögött az 1950-es évek elejétől a vidék, falvak és tanyaköz­pontok ünnepi eseményei is mindinkább a pártvezetés figyelmébe kerültek. A kis­kunfélegyházi járás területén „felszabadulási" jubileum alkalmából első ízben rendezett, 1950. évi megemlékezéseket az agitációs és propagandafelelős káder je­gyezte fel. Már az ünnepet megelőző napon, délután „5-6 óra között a községek la­kói és tanyarészei megmozdultak", ünnepi ruhában megjelentek a gyűléseken, ame­lyeket helyenként fáklyás felvonulás és a tanácsi titkárok ünnepi beszéde követett. 3 Az április 4-e reggele zenés ébresztővel indult mindenütt, ahol helyben szerveződött zenekar. A hivatalos ünnepélyek délelőtt 11 órakor kezdődtek: az előírtaknak meg­felelően ünnepélyes zászlókkal, táblákkal sorban felvonultak a dolgozók, és éltették a Vörös Hadsereget, jelszavaikban többszörösen Sztálin elvtársat". Az ünnepélyek protokolláris része kora délutánig tartott: 1 órakor „általános sportmozgalom állt fel", a községekben futballozással, futással, súlydobással és tornabemutatókkal telt a nap további része. A jelentés alapján tudható, hogy a járás területén „az ünnepségek lezajlása simán történt. Semmi különösebb megnyilvánulás nem volt". A helyi köz­igazgatás apparátusa és a pártalapszervezetek felelősei az elvárható előkészületeket megtették, az ünnepi dekorálások minősége kielégítőnek mutatkozott. A lakosság is megtette az elvárt intézkedéseket: az utcák tiszták voltak, a lakóházakat kimeszelték - kiváltképp azokon a helyeken, ahol nem volt mészhiány. ,^4 dolgozó parasztság az ünnepnek a jelentősségét megértette és az ünnepek közül az egyik legnagyobb ün­nepnek ismeri el, mely megmutatkozott azzal, hogy a járásunk területén ilyen ünnep még nem volt soha" 31 Ünnepi felajánlások A szovjet mintára meghonosított tervgazdaság abszurd logikájába illeszkedő terv­túlteljesítések, egyéni és csoportos vállalások és felülvállalások hozzátartoztak a pártpropaganda eszköztárához. Ünnepi versenymozgalmak indultak az ipar, mező­gazdaság ágazatai mellett az iskolákban és a kultúra, társadalmi élet egyéb területein is. Az ünnepre készülő pártbürokrácia a társadalom, a „dolgozó nép" „spontán" és „önkéntes", lényegében felülről irányított és elvárt munkafelajánlásainak megszer­vezésére nagy erőkkel fókuszált. A tervhivatal íróasztalain született nemzetgazdasági termelési mutatószámok állandó dinamikus növelése a kommunista propaganda egyik alapkövét képezte. A kiemelt állami ünnepek, nagy tömegrendezvényekkel kísért évfordulók alkalmával még to­vábbi túlvállalásra kényszerítette a hatalom a nemzetgazdaság valamennyi ágát. A Helyi Ipar Minisztériuma által kidolgozott feladatterv szerint „dolgozó népünk nagy lelkesedéssel készül" november hetedike évfordulójára, és „önként" vállalja munka­fegyelmének szigorítását, a termelés növelését: „Ipari dolgozóink fokozzák verseny­BKMÖLXXXV. 1.36. f., 2. cs. 94. ö. e. 1950-1956. 16. o. Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents