Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

része nem haszonbérbe szerette volna megszerezni a földet, hanem meg akarta vásárolni, ami csak úgy volt lehetséges, hogyha a vételár felét közpénzben előre ki tudta fizetni.

249 A zsidó birtokok felmérése érdekében a polgármester elrendelte azok összeírását. 1939. szeptember 13-án a polgármester hirdetményben tudatta a lakossággal, hogy „ŰZ 1939. évi IV. tc. 16. §-a, illetőleg e törvény földbirtok-politikai részének végrehajtása tárgyában kiadott 8360/1939. M. E. sz. rendelet alapján minden a törvény értelmében zsidónak tekintendő egyén, továbbá az említett tc. 20. §-ában megjelölt kereskedelmi társaság, egyesület vagy más jogi személy köteles 1939. évi október hó 1. napjáig a tulajdonában - tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése hiányában a tényleges birtokában - lévő és Kecskemét thj. város területén fekvő mezőgazdasági ingatlanait a városi székház I. em. 23. sz. hivatali helyiségében (adótelekkönyvi nyilvántartó hivatal) bejelenteni/''

250 89 zsidó birtokos tett eleget a felszólításnak.

251 Nagyságrendileg ez mintegy 1600 kataszternyi hold földet tett ki.

252 A bejelentett birtokokra 1700 jelentkező tartott igényt, akiknek „csak" az erkölcsi megbízhatóságukat kellett megállapítani. Ennek alapján 149-en minősültek büntetett előéletűnek, további 119 ember erkölcsi megbízhatóságát az irat keletkezésekor nem tudták megállapítani. Az első földigénylő a ballószögi Németh György okleveles kertész volt.

254 19 BKMÖL IV. 1910/c. 15 573/1940. ,0 8360/1939. M. E. számú rendelet A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939: IV. törvénycikk földbirtok-politikai rendelkezéseinek végrehajtásáról. Magyarországi Rendeletek Tára 1939., 1940. 1372-1391. BKMÖL IV. 1910/c. 26 467/1939. " BKMÖL IV. 1910/c. 1975/1942. A kézzel írott összesítő táblázatban 87 sorszám szerepel - a férj és feleség -, a lap alján utólag még 2 nevet tüntettek fel. A 71. bejegyzés szerint Dr. Újlaki Müller Pál és neje közel 1500 kataszteri hold földdel rendelkeztek, ez a szám irreálisan magas, valószínűleg elírás. Az irat 1941. július 15-én keletkezett, és feltünteti, hogy melyik ingatlan, melyik része lett már értékesítve. A következő kimutatási részletből képel kapunk arról, hogy a város mekkora földterülettel rendelkezett: Kecskemét 163.236 hold 1473 négyszögöl Föld. Ebből szántó: 87 647 hold 169 négyszögöl, kert: 590 hold 895 négyszögöl, rét: 16 781 hold 43 négyszögöl, szőlő: 12 060 hold 1045 négyszögöl, legelő: 21 345 hold 1345 négyszögöl, erdő: 14 217 hold 549 négyszögöl, nádas: 759 hold 840 négyszögöl, adómentes: 9834 hold 1387 négyszögöl. BKMÖL IV. 1910/c. 6818/1941. Városi statisztikai adatok. Magyar Városok Országos Szövetsége 2948/1940. számú körlevele II. kimutatás alapján. - A fentiek alapján megállapítható, hogy a zsidó birtokok nagysága Kecskemét város földterületének 10%-a. '

2 Kecskemét város jelentése a 8360/1939. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján történt végrehajtásáról: „[...] az igénylők zöme az ingatlanokat tulajdonul óhajtja megszerezni. [...] ingatlanok tulajdonul juttatására csak abban az esetben tehető javaslat, ha a jelentkező a vételárnak a felét kézpénzben előre kifizeti. Ennek a feltételnek - sajnos - kevesen tudnak eleget tenni. Haszonbérletre alig pár jelentkező van, de a fentebb említett bizalmas körrendelet szerint a szőlőnek és a gyümölcsösnek haszonbérbeadása nemzetgazdasági szempontból lehetőleg kerülendő is, és jól lehet a bejelentett ingatlanok jó része szőlő és gyümölcsös." Az idézet egy olyan iratból származik, amelyben a város elutasítja az állam elővásárlási jogát a 4219. számú tkvi. betétben felvett ingatlan elidegenítésére, ugyanis „a szóban forgó ingatlanra vonatkozólag az államot illető elővásárlási jog gyakorlását sem az 1939. évi IV. tc. 16 §-a, sem pedig az 1920. évi XXXVI. tc. 17. §-ának 4. pontja alapján nem tartom indokoltnak." BKMÖL IV. 1910/c. 15 573/1940. i3 BKMÖL IV. 1910/c. 134/1940. Kecskeméti Közlöny, 1939. november 6. 2. p. - 1943-ban még nem kapta meg az igényelt földet, amely Kecskeméti Mihály 22 holdas ballószögi birtoka volt. BKMÖL IV. 1910/c. 9954/1943.