Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

A szarvasmarhatartás ismertetése nem lenne teljes, ha nem adnánk egy rövid áttekintést a jószágok árának ezen időszakban végbement változásáról.

16

" IX. táblázat A szarvasmarhák árának alakulása a XVII. században (darabszám) Megnevezés Év Maximum Minimum Átlag Eset Bika 1692 2520 2520 2520 1 1693 1800 1800 1800 1 1700 2880 600 2000 3 Borjú 1682 828 828 828 1 1683 200 200 200 1 1685 280 280 280 2 1687 720 720 720 16 1690 360 360 360 2 1693 540 360 488 4 1695 90 90 90 3 1700 1440 351 1274 12 Marha 1592 450 450 450 2 1662 2600 1280 2522 17 1667 2300 2300 2300 36 1668 2300 2300 2300 2 1676 3240 1800 2005 14 1677 2632 2632 2632 16 1681 2040 2040 2040 14 1682 1800 1080 1555 12 1683 1960 1400 1820 100 1684 1920 1920 1920 2 1686 1756 1756 1756 123 1693 2700 1800 1970 27 1700 2414 2340 2400 42 Ökör 1598 1415 1415 1415 2 1662 2240 2240 2240 6 1667 2300 2300 2300 18 1668 1750 1750 1750 2 1677 2633 2633 2633 16 '

2 A XVII. század folyamán több pénzügyi válság és ezt követően pénzügyi reform született. A század második felében Kecskeméten több tucat pénz és pénznév bukkant fel, melyek közül sok alig egy-két évig volt forgalomban. Ezek egymáshoz viszonyított értéke is erősen változott. Éppen ezért szükségessé vált, hogy az egyes jószágok értékét számítási pénzben, pontosabban a 100 dénár értékű magyar forintban adjuk meg. A pénzértékek Kecskeméten történő változását Iványosi-Szabó Tibor tekinti át(L. Uő., 1985/a.).