Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ
kell fogalmazni, mert „nem domborodik ki benne kellőképpen az elkövetett bűncselekmények egysége", „politikamentes", „indoklása [...] unalmas, fárasztó, érdektelen, és minden meggyőző erőt nélkülöz". A vád mutasson rá „azokra a politikai indokokra, melyek K. F.-et a bűncselekmények elkövetésére bírták, valamint arra is, hogy K. F. ezen politikai beállítottsága hogyan befolyásolta fiát, az 1945-ben 15 éves fiatalkorút, tettének elkövetésében." A főtárgyalást a megyei bíróság 1951. szeptember 12-én tartotta meg a kiskunhalasi járásbíróság épületében. Az első rendű vádlottat l-l rendbeli fegyverrejtegetés és robbanószer jogosulatlan tartása, 6 rendbeli közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény - többek közt áruhalmozás és feketevágás -, 1 rendbeli árdrágító visszaélés és 1 rendbeli lopás vádpontokban találták bűnösnek. 14 év börtönre, 10 év közügyektől való eltiltásra, 1 év kiutasításra, és a bűnjelek elkobzására ítélték. Fiát 2 rendbeli fegyverrejtegetésért 3,5 év börtönnel büntették. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Tanácsa 1952-ben „a társadalomveszélyességnek ily rendkívül nagy foka mellett" a teljes vagyonelkobzást és a kiszabható legnagyobb szabadságvesztés büntetés alkalmazását (15 év börtönt) látta indokoltnak. 68 IV. Összegzés A szakirodalmakból és a jogszabályokból nyert információk révén kialakult kép a gazdasági bűncselekmények szankcionálásának fokozódó fontosságát mutatja a háború utáni években, az ún. fordulatot követő időszak eseményei pedig a kormányzat különösen erős törekvését jelzik a gazdasági élet központosítására, a központi gazdaságpolitikával szemben megnyilvánuló eltérő törekvések elfojtására. Magyarországon a sztálinista korszakban az igazságszolgáltatás felelős szervei közvetlen igazságügy-minisztériumi utasítások alapján orvosolták a kormányzat mezőgazdasággal kapcsolatos problémáit, a megfelelő helyen és időben, a megfelelő mennyiségben és súlyosságban születő ítéleteikkel. E szisztéma is támogatta, elősegítette a proletárdiktatúra iparfejlesztő gazdasági elképzeléseit, a mezőgazdaságból történő tőkeelvonást, illetve az ágazat szocialista átszervezését. A közellátási perekben felelősségre vont paraszti rétegnek kevés esélye volt a védekezésre. A betartandó jogszabályok mindegyikét ismerni, a hagyományos termelési ágazatok helyett sokszor irracionális tervekhez alkalmazkodni, a fokozódó, a gyakori adminisztrációs hibák során igazságtalanul kivetett beadási terheket teljesíteni sokak számára bizonyult lehetetlennek. 69 A szigorú pénzbüntetések veszélybe sodorhatták a szegényparaszti családok megélhetését, a módosabb gazdákkal szemben alkalmazott vagyonelkobzások és kitiltó intézkedések jól működő gazdaságok tönkremeneteléhez vezethettek. A szabadságvesztés büntetések, esetleges rendőri bántalmazások megtörték a téeszesítő törekvéseket ellenzők táborát. BKMÖL XXV. 30/a. B-001 -5/1951. Vö. Az 1950-ben érvényben lévő közellátási rendeletek jegyzéke 20 oldalt tesz ki. E jogszabályok alapos ismerete a helyes alkalmazás érdekében még az ítélkezők számára is komoly felkészülést igényelt.
