Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

hogy a traktor nem dolgozik és nem szánt üzemanyag hiánya miatt, kölcsönkért a bugacmonostori Fékosz vezetőtől üzemanyagot és azután a vádlott fia, B. I. szombaton déltől egy fél napig még szántási munkákat végezett"

65 A gazdálkodót a „tett" elkövetése után azonnal őrizetbe vették, s a bíróság az őszi szántási munkák hátráltatása miatt, közellátási bűncselekmény címén 2 év börtönbüntetésre, 5 év hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére, 3000 Ft vagyoni elégtételre, az illetékes községből 2 évi kitiltásra, traktorengedélyének megvonására és a bűnügyi költségek megtérítésére büntette. Az ítéletet, a vádlott költségén, a helyi lapban is közzétették. Az indoklásban a bíróság arra hivatkozott, hogy az őszi szántási munkálatokat sürgősen, soron kívül, közérdekből el kellett volna végezni, a gazda hibájából azonban a traktor 2 napos kényszerpihenőt tartott. Hibázott abban is, hogy a gépészre bízta az üzemanyag beszerzését, „akinek pedig ez nem kötelessége". Ráadásul, a vádlott ellen 1946-ban már folyt eljárás, szintén közellátási ügyben, tehát „a vádlott a közellátás tárgyát képező cselekményekre vonatkozó jogszabályok tekintetében nem tud megfelelő elhelyezkedést tanúsítani". Elmulasztotta viszont a bíróság feltenni azokat a jelentős kérdéseket, hogy mekkora terület maradt szántás nélkül az említett kényszerpihenő folytán, kinek a földje nem lett felszántva, és tényleg a vádlott tudtával ment-e haza a gépész stb., amikre csak a budapesti felsőbíróság világított rá a fellebbezés után. B. L-t tehát a kecskeméti uzsorabíróság alapos nyomozás nélkül ítélte el. Másodfokon már csak 2 hónap fogházat és 600 Ft pénzbüntetést szabtak ki rá. Szintén figyelemre méltó P. I. 72 holdon gazdálkodó paraszt ügye, aki aratás után, mivel közben kétszer is esett, kint hagyta a terményt a földeken három hétig, hadd száradjon. Július 26-án akarta behordani, erre a napra munkásokat is hívott, 24én azonban felhőszakadás volt, s a gabona ismét elázott. A vád szerint a gazda szándékosan hagyta veszni a 20-25 q terményt, sőt még olyan kijelentést is tett, hogy „a terményt úgyis elviszik, ott rothadjon meg, ahol van!" Tettestársként a gazda két húgát is letartóztatták. A vád a cselekmény szándékosságát akarta bizonyítani, a nyomozás és a tárgyalás folyamán azonban a tanúk, akik állítólag hallották e demokráciaellenes kijelentést, olyannyira zavarosan vallottak, hogy a családot nem lehetett elítélni.

66 Egy 1950-ben lezajlott perben az 52 hold szántóval, 2 hold szőlővel, 70 hold legelővel, 2 hold erdővel és egy tanyával rendelkező gazdálkodót az aratás késői megkezdése miatt állítottak bíróság elé. A gazda ráadásul még elég munkást sem vett fel az aratáshoz, így a túlérett gabonában 50-60%-os szemveszteség keletkezett. Mivel tettével veszélyeztette az ország kenyérellátását, 1 év börtönnel, 1000 Ft pénzbüntetéssel, 2000 Ft vagyoni elégtétellel és 2 év kitiltással büntették. Védekezését, miszerint az aratást azért kezdte később, mert gabonája éretlen volt, a hirtelen jött forróság miatti gyors érést pedig azért nem fedezte fel idejében, mert a szőlőjében halaszthatatlan munkát végzett, egyébként is, bízott aratómunkásai talpraesettségében, a bíróság nem fogadta el. Az ítélet magyarázatában a szándékosságra és a vádlott „osztályidegen" mivoltára helyezték a hangsúlyt. „Az osztályidegen vádlott a cselekményét éppen akkor követte el, midőn minden gabonaszemre szükség van, s amikor a magyar dolgozók összessége a műhelyekben, a gyárakban s a földeken az országépítés hatalmas munkáját végzi, és ezt hátráltatta és akadályozta vádlott a BK.MOL XXV. 30/b. B. 5084/1948. Uo. B. 3669/1948.