Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

amely augusztus 8-án hatályba lépett.

275 A törvény az ország népességének „menynyiségi és minőségi" javítását célozta meg, ezért kötelező orvosi vizsgálatot rendeltek el a házasulok számára.

276 A jogszabály nem utolsó sorban megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házassági és nemi kapcsolatot, az utóbbit „fajgyalázásnak" és büntetendő cselekménynek minősítették.

277 Az 1940 és 1943 közötti években történt vegyes házasságok számát nem sikerült megállapítani. Egy évszám nélküli irat azonban 32 vegyes házasságot sorolt fel a városban.

278 Az 1941. októberig bejegyzett házasságokból mindössze hat volt zsidó-keresztény által kötött.

279 Az országban 1938 és 1942 között több mint 2000 vegyes házasságot regisztráltak.

2 1941. októbere végén megtörtént az első fajgyalázási bejelentés is a Kecskeméti Közlöny szerint.

281 A cikkben egy zsidó iparost a saját lánya jelentett fel, aki már 10 éve élt külön édesapjától. A megvádolt iparos 10 éve élt házasságban keresztény nővel, akitől egy 9 éves gyermeke is született. Az 1941. XV. tc. értelmében a törvényes házasságot nem lehetett fajgyalázásnak tekinteni. A feljelentésből is érezhető, hogy valószínűleg a lány valamiért bosszút akart állni édesapján. Az áttérésekkel kapcsolatban is kevés információval rendelkezem. 1941 szeptemberében előfordult áttérés, amely már a második zsidótörvény alapján is megkérdőjelezhető volt, hiszen a törvény szerint zsidónak minősült az, „akinek legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülője közül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezet tagja volt"

2

*

2 1938 és 1942 között több mint 24 ezer zsidó hagyta el a vallását az országban.

283 '

s GYURGYÁK János, 2001. 154. A házassági jog módosításáról és védelméről. Magyar Törvénytár 1941. évi törvénycikkek. [1943?] 56-66. '

6 L. a hivatkozott törvény 1. §-át! n ROMSICS Ignác, 2001. 258-259. A nürnbergi faji törvényhez képest fontos különbség, hogy az „árja" férfiak nemileg közösülhettek zsidó nőkkel. L. a hivatkozott törvény 15. §-át! Magyar Törvénytár 1941. évi törvénycikkek. [1942?] 65. '

8 BKMÖL IV. 1928/a. Kimutatások a zsidókról 2. '

9 Kecskeméti Közlöny, 1941. október 11. 3. p. Októberig 450 házasság köttetett. 10 1938-ben 568, 1939-ben 419, 1940-ben 325, 1941-ben 659, 1942-ben 61 vegyes házasság történt, összesen 2032. ZEKE Gyula 1990. 197. " Kecskeméti Közlöny, 1941. október 28. 6. p. - A következő években egy-egy újabb eset került napvilágra. 1942. szeptember 4-én Hollandär István zsidó kereskedősegédet vették őrizetbe fajgyalázás vádjával, aki beismerte tettét. L. Kecskeméti Közlöny, 1942. szeptember 4. 2. p. 1943. július 14-én Benedek László nagykőrösi kereskedőt „bizalmas értesítés" alapján tartóztatták le, és szállították át a kecskeméti törvényszéki fogházba fajgyalázás vádjával. A vád alapján egy 52 éves kereskedőnél, bizonyos Glükszman Dénes házában követett el fajgyalázást. L. Kecskeméti Közlöny, 1943. július 14. 2. p. 12 BKMÖL IV. 1910/c. 31 371/1941. Az 1942-es évben egy valláskitérés történt. Egy olyan ember tette ezt meg - Aszódi Lipót - akinek a családtagjai (Aszódi József és Aszódi Géza) zsidó származásúak voltak és a város életében fontos szerepet játszottak. BKMÖL IV. 1910/c. 21 251/1942. Felvette Kecskemét th. város polgármesteri hivatala 1942. évi október hó 2. napján. 13 1938-ban 8584, 1939-ben 6070, 1940-ben 3245, 1941-ben 3072, 1942-ben 3662 fő hagyta el a zsidó vallást, összesen 24 633. ZEKE Gyula, 1990. 195.