Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

jén lépett életbe, amikor is az 1916-ban született, fegyverviselésre alkalmatlan fiatalokat hívták be.

238 Kecskeméten 3 nappal később, július 4-én 37 ember kapta meg munkaszolgálatos behívójegyét.

239 A munkaszolgálatosokat az V. Hódmezővásárhelyi munkaszolgálatos-zászlóaljba sorozták be.

240 1940. június 19-én az 1901—1904es évfolyamok és az 1916-1918-as évfolyamok kerültek újabb sorozásra. Hódmezővásárhelyre újabb 111 munkaszolgálatost hívtak be, 3 hónapra.

24

' A város egyébként nem alkalmazott munkásszázadokat, ugyanis nem volt rá fedezet.

242 A munkaszolgálatosok pontos számát nem tudjuk megállapítani. A Magyarországi Zsidó Hitközség (MAZSIHISZ) hivatalos honlapja 400 főt említ, akiket 1941-ben munkaszolgálatra behívtak.

243 A számot sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a város 1941. május 26-án kegyelettel emlékezett meg hősi halottairól, az izraelita temetőben már 42 hősi halott előtt rótták le kegyeletüket. 44 1942 folyamán a munkaszolgálatban változások álltak be. 1942. szeptember 24-én Nagybaczoni Nagy Vilmos váltotta le Bartha Károlyt a Honvédelmi Minisztérium élén.

243 A keleti hadszíntéren tett körútja után, december 19-én bizalmas rendeletben írta elő, hogy ezentúl emberségesebben bánjanak a zsidó munkaszolgálatosokkal. Valószínűleg a rendeletnek volt köszönhető az is, hogy Popper Miklós 1920. évf. zsidó szolgálathalasztását 1943. január 25-ei hatállyal elfogadták az őszi bevonulási időpontig.'

46 A további besorozások azonban nem értek véget. 1943-ban három újabb munkaszolgálatos behívójegyét kézbesítették a városban.

247 A magyar zsidó munkaszolgálatosok közül a második világháború idején körülbelül 50-70 000 embert öltek meg, pusztítottak el a nácik és magyar cinkosaik.

248 A második és a „negyedik" zsidótörvény földbirtok-politikai intézkedései A kor egyik nagy problémáját, a földkérdést a második zsidótörvénnyel is próbálták kompenzálni. Az 1939. évi IV. törvénycikk 16. §-a szerint a zsidónak minősített személy mezőgazdasági ingatlanát korlátozás nélkül ki lehetett sajátítani, amelyre a korabeli igénylők szép számmal jelentkeztek is. Kecskeméten az igénylők nagy '

8 BIHARI Péter, 1990. 44. 19 BKMÖL IV. 1910/c. 2316/1940. Az 1916 évj. munkaszolgálatos egyének behívása. A listán 40 név szerepel, amelyből ceruzával hármat kihúztak. 10 BRAHAM, Randolph L., 2003. 296., 10.1 táblázat alapján: Munkaszolgálatos zászlóaljak 1939-ben és 1941-ben. 11 BKMÖL IV. 1910/c. 19 960/1940. (322. d.) Az 1901-1904 évj. munkaszolgálatos egyének behívása. 12 Uo. 41 676/1940. (336. d.) Vegyes (zsidó) munkaszázadok foglalkoztatása. Körrendelet. 13 Forrás: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének hivatalos honlapja http://www.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9 (2007. 06. 26.) 14 Kecskeméti Ellenőr, 1941. május 26. 3. p. 15 KARSAI László, 2001. 272. 16 BKMÖL IV. 1910/c. 2052/1943. 17 Uo. 32 590/1943. A három behívott személy: Frank Zoltán (anyja: Frank Mária), Friedrich László (anyja: Schönberger Helen), Steinwurtz Izidor (anyja: Steinwurtz Emma). 18 KARSAI László, 2001. 226.