Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

A második zsidótörvény és gazdasági hatásai Kecskemétre Az első zsidótörvény rendelkezéseivel a teljes „árjásítás" még nem következett be. Ezzel szemben a második zsidótörvény sokkal egyértelműben fogalmazott a zsidók gazdasági életből való kiszorításáról. Kecskeméten 1910 óta az iparban és a kereskedelemben a zsidók száma és aránya fokozatosan csökkent.

154 1910 és 1930 között a kereskedelem és hitel terén 20%-os csökkenés figyelhető meg. A második zsidótörvény végrehajtása tárgyában kiadott 7720/1939. M. E. számú rendelet 37. §-a rendelkezett az iparosok és kereskedők számarányának megállapításáról, így 1939. december 15-én a polgármesteri hivatal nyilvánosságra hozta azt.

155 A kötelező bejelentést követően 3656 fő eleget tett ennek a felszólításnak, amelyből megállapítást nyert, hogy 33 iparűző jogosítványa érvénytelen, így tehát 3623 iparűző volt összesen Kecskeméten. Zsidónak nem tekintendő személy 3172, az 1939. IV. tc. 2. §-a alapján mentességet élvezett 26 fő, zsidónak tekintendő személy 413 és a fióküzletekben 12 fő volt található. „Miután a 413 a 3623-nak 11.4 %-a, ennek alapján a kecskeméti zsidó ipar űzök számarányát 11.4 %-ban kellett megállapítanom.^

56 A rendelet értelmében addig újabb iparigazolványt nem lehetett kiadni, ameddig a zsidók aránya 6% alá nem esett. Annak ellenére, hogy a zsidókat az iparban mind jobban szerették volna háttérbe szorítani, 1940^-1-ben az ipartestületi szék Blum József zsidó póttaggal bővült.

157 Kecskemét városában a cégek árjásítási procedúrájára is volt példa, jelentős összegű kártérítés mellett. A város polgármestere 1939. augusztus 26-án figyelembe véve az 1939. évi IV. tc. rendelkezéseit is, a szeszfőzde teljes házi kezelésbe vételét rendelte el.

158 A pénzügyi és jogügyi bizottság elismerte, hogy a kecskeméti barackpálinka európai, sőt világszínvonalra emelkedett, amit Führer Izidor propagandamunkájának köszönhetett a város. Figyelembe véve, hogy Führer saját költségén végzett el jelentős újításokat, a kisgyűlés egyhangúan megszavazott 30 000 pengő kártérítést.

159 Később Führer Izidor, egy 1940-ben keletkezett irat szerint, amelyet a szeszfőzde vezetője juttatott a polgármesteri hivatalba, Führer szeretett volna baracklikörön és meggyvéren kívüli egyéb likőrgyári termékeket, brandyt stb. akár bizományi számlára, akár megrendelések alapján vevőknek felárral számlázni, illetve eladni.

160 Vitéz Ipar: 1910: 561 (4,92%); 1920: 457 (4,23%); 1930: 2,97% a zsidók aránya. Kereskedelem és hitel: 1910:28,55%; 1920:23,12%; 1930: 18,12% a zsidók aránya. Az 1910. és 1930. népszámlálás adatai alapján. Magyar Statisztikai Közlemények, 1913-1932. BKMÖL IV. 1910/c. 37 509/1943. 1940-ben azonban 2 zsidó iparos felszólamlást intézett az I. fokú iparhatósághoz, amelyben nehezményezték, hogy őket a zsidó vallású iparűzőkhöz vették fel. Mindkét felszólamlást elutasították. BKMÖL IV. 1910/c. 6502/1940. és 5216/1940. Kecskemét név- és címtára 1940-1941. [1940-1941?] 165. BKMÖL IV. 1903/c. Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Kisgyülési jegyzökönyvek. 1939. szeptember 27. 287-291. 1938. május 7-én a központi szeszfőzde átmeneti időre már a város kezelésébe került át, ideiglenes új vezetője vitéz Gyulai Lajos lett, mert a pénzügyminiszter nem hagyta jóvá Führer Izidor és a város közötti szerződést. Két évvel később (1941 novemberében) a belügyminiszter még mindig nem tudott dönteni, hogy a megszavazott összeget a város kifízclheti-e. ,ylz iratokból úgy tűnik, hogy Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter volt az, aki a kifizetést ellenezte, míg Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter elfogadta Kecskemét város érveit." KARSAI László, 2004. 1295. BKMÖL IV. 1910/c. 2828/1940.