Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

tonság romlása és a csaknem állandósuló háborús állapotok miatt feltűnően erős hullámzásnak lehetünk tanúi, majd a hódoltság végén és az azt követő évtizedben egy katasztrófával felérő zuhanást, összeomlást olvashatunk ki. Ezt a tendenciát azért kell kiemelnünk, mivel többen szinte kizárólag Buda visszafoglalását követő és a század csaknem végéig zajló, a török kiűzésével járó szenmükben érthetetlen és indokolatlan - háborúk rovására írják a korábbi évtizedekben kétségtelenül fel-feltűnő és számottevő anyagi gyarapodás felélését.

29 Erre utalnak a hasonló megfogalmazások: „Meg kell jegyezni, hogy ezt a jószágállományt és vagyoni erőt a 16 évig tartó török alóli felszabadító háború első 7 esztendeje felemésztette."

30 Az országos történetírásunkban sem elég árnyalt, nem eléggé pontos a jeles szerzők megfogalmazása: „A mezővárosok maradék tartalékait a török támadó hadjárata után a visszafoglaló háborúk emésztik fel."

31 Éppen ezért szükséges annak kiemelése, dokumentálása, hogy a Homokhátság mezővárosaiban, falvaiban az egykor felhalmozott értékek talán nagyobb része már Buda visszafoglalása előtt elpusztult. Ezeket az - évtizedek, sőt talán már évszázadok során sokszor idézett, de valójában nem dokumentált - állításokat nem könnyű megcáfolni, és még sokkal nehezebb a köztudatból, de még a szakirodalomból is kiiktatni, vagy legalább pontosítani. Ezt csak a korabeli források felidézésével tudjuk elérni. Itt egy - igaz hosszabb, de remélhetőleg - sok kétséget és hamis illúziót megcáfoló forrásrészt célszerű közreadni. Ezt azért is érdemes idézni, mivel eddig a szakirodalom ezt nem kamatoztat„1686. die 20. Április. Az tatárok kiknek mi károkat tettének. Farkas Gergelynek két szolgáját, elvitték két ökrét. Szonka Istvánt elvitték szolgástul. Czirkátor Mihálynak 10 ökrét, azon kívül 15 magával való marhát. Vajda Péter öccsének két lovával. Öreg Bíró Györgyé 3 ökröt. Faragó Péteré 3 ökröt. Czimbalmos Lászlóét 2 ökröt. Varga Istvánnak minden szolgáját, minden barom és ló, és 10 ökröt. Szabó István 16 ökör, 3 szolga. Szabó János fia 2 ökrivel. Katona István 2 ökre fiával és egy gyermekével. Szabó János zsellére, szolgája. Szálai János, Máté Kovács vejének 5 ökrét, 3 emberével. Zombori Mihály 6 ökre és fia Istók. Itt most nem kívánunk adatokat felsorolni annak bizonyítására, mit vesztettek azok a területek, amelyek csak a XX. század elején szabadultak meg a török uralomtól. BALANYI Béla, 1968. 98. VÁRKONYI Ágnes, R., 1985. 1378. Aligha kétséges, hogy ez a téma megérdemelne egy nagyon körültekintő és alapos feldolgozást. Bár kétségtelen, hogy soha nem tapasztalt követelésekkel álltak elő egyes úgynevezett keresztény tábornokok, ezeknek a terheknek tudomásul vétele nem terelheti el figyelmünket a talán még nagyobb tatár és török rablásokról, a lakosságot, falvakat megtizedelő kíméletlen szolgáltatásokról. BKMÖL IV. 1510/i. Kecskemét város számadási iratai. Főbírói számadások (a továbbiakban: IV. 1510/i.) 1682. 63-68. A lajstromon belül a központozás szinte teljesen hiányzik, ezért a szöveg olvasata néhány helyen bizonytalan.