Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

ügyvédek között voltak, számarányuk 28 százalék (78:22) volt. Az említett lap főszerkesztője, Dr. Horváth Ödön a törvényt történelmi jelentőségű változás elindítójaként üdvözölte.

86 Úgy gondolta, hogy „Nagy időkhöz - minden magyar sorskérdés megoldásához - hasonlóan bátor és nagy lépések illenek.'''' A törvénytervezet hatására a már 1919 óta létező zsidóellenes orvosi szövetség, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) mozgásba lendült. A Pestvármegyei és a Kecskeméti Orvosi Kamara zsidó orvosainak háttérbe szorítása érdekében a MONE 1938. április 10-én a Pestvármegyei és Kecskeméti Orvosi Kamara területén létrehozta helyi fiókját.

87 A rendezvényen jelen volt többek között: Dr. Balázsfalvi Kiss Endre polgármester, vitéz Dr. Endre László alispán és Dr. Liszka Béla tanácsnok.

88 A neveket olvasva világossá válik, hogy a hírhedt pestvármegyei alispán mellett a kecskeméti vezetés is antiszemita érzelmeket táplált. A MONE igyekezete ellenére sem a helyi, sem az országos fiók nem tudott átütő eredményt elemi a zsidók eltávolításában, ugyanis október folyamán az országos orvosi kamarában választások voltak, ahová zsidókat is beválasztottak.

89 Kecskemétről négy orvostjutattak a kerületi választmányba, akik közül kettő zsidó volt.

9 A zsidóellenes megnyilvánulások immár ténylegesen a felszínre kerültek. Az 1938. április 17-re virradó reggelen számos zsidó üzlet ajtajára (a Nagykőrösi utcában, ahol a zsidó üzletek többségben voltak - N. I.) „zsidó vagyok" és „enyém a hatalom" feliratú röplapokat ragasztottak.

91 A rendőrség összegyűjtötte a röplapokat, és elindította a nyomozást. Ahogy a törvénytervezet vitája mindjobban előrehaladt, az anyakönyvi hivatalok munkája is megnőtt: 1039 fő kért kivonatot négy hónap alatt - azért, hogy megtudják, a családjukban volt-e már korábban izraelita vallású - és 15 áttérés történt.

92 A Kecskeméti Közlöny főszerkesztője, Dr. Horváth Ödön, mint láthattuk, támogatta a törvényt, így a zsidókérdéshez való hozzáállása nem kétséges. Talán csak akkor változtatta meg a véleményét, hogyha anyagi ellenszolgáltatásban részesült. Ugyanis a napilap hosszú éveken keresztül a zsidó kereskedők hirdetéseitől volt „hangos", ami anyagilag minden bizonnyal mind az újságnak, mind a főszerkesztőnek előnyére vált.

93 Ezzel szemben a Hajnalodik megjelenésétől kezdve (1938) nem 85 A Kecskeméti Ügyvédi Kamara választmányi tagjai között is voltak zsidók, az elnökségben azonban nem. Választmányi rendes tagok: Dr. Donath József. Választmányi póttagok: Dr. Augner Rezső. Fegyelmi bírósági rendes tagok: Dr. Fritz Imre, Dr. Markó Imre, Dr. Szívós Béla. Összeférhetetlenségi bizottsági rendes tagok: Dr. Aszódi Géza. L.: Kecskeméti név- és címtára 1938. [1938?] 273. 86 Kecskeméti Közlöny, 1938. április 9. 3. p. 87 KOVÁCS M. Mária, 2001. 86-87. - BKMÖL IV. 1910/c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1910/c). 23 770/1938. 88 1 93 8. július 11-től Dr. Kiss Endre a főipán és Dr. Liszka Béla a polgármester. L.: PÉTERNÉ FEHÉR Mária (szerk.), 1996. 89 Mivel az első zsidótörvény semmiféle szankciót nem tartalmazott, a választásokon a zsidó közgyűlési tagok a helyükön maradtak. Az orvosi kamara országos közgyűlésének 142 tagjából 35 zsidó volt. L.: KOVÁCS M. Mária, 2001. 151. 90 Kecskeméti Közlöny, 1938. október 18. 2. p. A két zsidó orvos: Dr. Holczer Zsigmond és Dr. Szigeti Mihály. 91 Kecskeméti Közlöny, 1938. április 17. 2. p. Egy hónappal később megismétlődött a ragasztgatás a zsidó üzletekre. Az antiszemita vignettán „két beszivárgott arc" mellett „Ezeknek egy fillért se!" felirat volt olvasható. L.: Kecskeméti Közlöny, 1938. május 20. 3.p. 92 Uo. 1938. április 29. 2. p. 9j A legtöbbet hirdető zsidó kereskedők: Aszódi testvérek, Feldstein és Deutsch, Fehér Dávid, Fodor Antal, Fodor Antalné, Fuchs Samu, Gerő Ignác, Goitein Jónás, Haász Zoltán, Kellermann Jenő, Ke-