Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: EGY FŐVEZÉRI LÁTOGATÁS ÉS TANULSÁGAI

Ami utána történt Néhány nappal később, február 11-én a Kecskemét második országgyűlési választókerülethez tartozó Agasegyháza, Köncsög, Külső- és Belső-Ballószög, Helvécia és Matkó választópolgárai nevében Héjjas Iván főhadnagy egy kérvényt nyújtott be a törvényhatósági bizottsághoz, amelyben kérte, hogy a testület intézzen feliratot az alakuló nemzetgyűléshez, hogy az ország kormányzójává Horthy Miklóst válaszszák meg. Kérelmezte továbbá, hogy az állásfoglalást egy küldöttség személyesen adja át a kormány tagjainak.

19 Azt, hogy nem spontán kezdeményezésről volt szó, hanem vélhetően egy jól előkészített akcióról, jelzi, hogy a polgármester még ugyanezen a napon hivatalos hirdetményt bocsátott ki a rendkívüli közgyűlés összehívásáról.

40 A másnap délután megtartott ülésen a megjelent képviselők egyhangúlag elfogadták a támogató határozatot és megalakították a Budapestre indítandó delegációt.

4

' A Szombatfalvi Majtényi Miklós polgármester vezetésével, február 13-án útra kelt bizottság a fővárosba érve először Kecskemét város két nemzetgyűlési képviselőjét, Rubinek Gyula

42 földművelésügyi minisztert, majd Pékár Gyula

4

" államtitkárt kereste fel hivatalában, segítséget kérve ügyük támogatásához. A miniszterelnöki palotában, Huszár Károly kormányfőnél tett látogatást követően a küldöttség felkereste magát a fővezért is, aki ismételten megköszönte a kecskemétiek lelkes . . 44 támogatását. A követség hazatérése után, a mozgalmas napok elmúltával megkezdődött a számvetés: mennyibe is került Kecskemét városának, hogy 1920. február 7-én „méltó módon" vendégül látta Horthy Miklós fővezért. A nehéz gazdasági helyzet miatt a szervezők ugyan igyekeztek az ünnepség költségeit a lehető legkisebbre csökkenteni, a társadalmi adakozásból összegyűlt 13 814 korona azonban még így is csak egy töredékét fedezte a felmerült kiadásoknak. Ez derült ki a fogadóbizottság elnökének február 16-i leveléből is: „Tekintetes Városi Tanács! A Horthy Miklós fővezér fogadására összegyűlt adományok nem fedezik a fogadás költségeit; úgyde ez az országunk biztosságát előmozdító, Horthy Miklós fővezér ambitióját, a vele való együtt érző összetartásunkat bizonyító ünnepség városunknak, mint ez ország szívévé vált nagy erősségének is föfontosságú érdeke volt, s így gondolta ezt a várost képviselő rendezőbizottság minden tagja, különösen a bizottságnak városi törvényhatósági biBKMÖL IV. 1908/b. 3009/1920. K.K. 1920. február 12. 2. p. BKMÖL IV. 1903/a. Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Az 1920. február 12-i rendkívüli közgyűlés jegyzökönyve. 101-102. Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága is feliratot intézett a nemzetgyűléshez Horthy kormányzóvá választása érdekében. BKMÖL IV. 1908/b. ad. 3009/1920. Rubinek Gyula (1865-1922): A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után Kunbaján dolgozott gazdatisztként. 1894-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető titkárává, 1906-ban igazgatójává választották. 1889-ben a Borászati Lapok, majd 1891-ben a Köztelek szerkesztője, később főszerkesztője lett. 1919-től a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi-Semadam- és a Teleki-kabinet földművelésügyi minisztere volt. Az által készített földreformjavaslatot Nagyatádi Szabó István módosítás nélkül terjesztette be a törvényhozásnak. 1921 elején a kisgazdapárt tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. Pékár Gyula (1867-1937): Jogi tanulmányai végeztével a bírói hivatás helyett az irodalmi pályát választotta. Elsősorban színdarabokat írt, de több prózai mű szerzőjeként is ismert. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak, elnöke a Petőfi Társaságnak. Egyik alapítója volt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának. K.K. 1920. február 17. l.p.