Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: EGY FŐVEZÉRI LÁTOGATÁS ÉS TANULSÁGAI

A látogatás eseményei A február 7-én katonazene hangjaira ébredő lelkes városlakók már a kora reggeli órákban gyülekezni kezdtek a fellobogózott utcákon, az üzletek, a műhelyek és a hivatalok pedig bezártak.

25 A kecskeméti katonai állomásparancsnokság és a fogadóbizottság által közösen kialakított végleges programnak megfelelően Horthy Miklós két vasúti kocsiból álló különvonata február 6-án éjszaka indult a Nyugati pályaudvarról, és másnap fél kilencre érkezett meg Ceglédre, majd rövid pihenő után, pontban tizenegy órakor gördült be a kecskeméti nagyállomásra. A Himnusz elhangzása után, majd a kecskeméti gyalogezred díszszázad parancsnokának jelentéstételét követően a tengernagyi uniformisba öltözött fővezért Zsitvay Tibor

26 főispánkormánybiztos köszöntötte az Ébredő Magyarok Egyesületének és a magyar vasutasok képviselőinek jelenlétében: „Nagy Úr! Kegyelmes Fővezér Úr! A magyarok Istene hozta hozzánk Kecskemétre, a Duna-Tisza közének fővárosába, ahol kemény, nyakas ősmagyarok élnek"

21 A gróf Ráday Gedeon kerületi kormánybiztos, Berzeviczy Béla altábornagy, Görgey György őrnagy és Magasházy László százados, valamint más magas rangú főtisztek kíséretében érkező Horthy örömmel nyugtázta, hogy egy nemzeti erényekben mindig tündöklő városba érkezett, majd hozzátette: „Olyan nehéz időket élünk, hogy minden erőt meg kell feszíteni, hogy megtaláljuk azt az utat, mely ebből a szerencsétlenségből kivezet. Itt minden rendben van, és ha mindenki így cselekszik, mint ez a város, akkor nem kell búsulni."

28 A vasútállomást elhagyva egy rövid kocsikázás következett a belváros felé. A sor legelején a lovas rendőrök, majd közvetlenül mögöttük a kecskeméti bandérium ötvenfős csapata állt.

29 A rendőrfőkapitány és a fővezér kocsija között lovas csendörök haladtak. Horthy testörségét az első vadászezred rohamsisakos vitézei alkották. A Nagykőrösi utca elején felállított diadalkapunál a városi hivatalok és hatóságok, a gazdák, a kereskedők és iparosok, valamint a munkások zászlókkal felvonult küldöttségei és óriási tömeg várta az illusztris vendéget és kíséretét. A város lakossága nevében Szombatfalvi Majtényi Miklós polgármester mondott üdvözlőbeszédet: ,JNagyméltóságú Fővezér Úr! Kegyelmes Uram! [...] Örömünnepe van ma Kecskemét városának és Kecskemét népének. Örömünnepe, mert a nemzet vezérét falai között üdvözölheti, és mert Nagyméltóságod személyében a saját maga erős életakarásának testet öltését, a magyar haza feltámadását és az egész ország integritását látAz ellenzéki lapok tudósítói azonban arról is beszámoltak, hogy a látogatás előtt különítményesek szállták meg Kecskemétet és környékét. A fővezér ott-tartózkodása idejére pedig munkás-, és napszámosemberek és zsidók százait vettek őrizetbe. L.: Vas Zoltán: Horty. Budapest, 1981. 529. 26 Zsitvay Tibor (1884-1969): Diplomája megszerzése után 1909-től Budapesten ügyvédként praktizált. 1919 augusztusában részt vett a Keresztény Párt létrehozásában. Kecskemét kormánybiztos főispánjának tisztét 1919-20 folyamán töltötte be. Az Egységes Párt kecskeméti szervezetének alapítója volt, melynek jelöltjeként 1922-ben országgyűlési képviselővé választották. 1924-ben alelnöke, 1926 őszétől elnöke a nemzetgyűlésnek, illetve a képviselőháznak. 1929-32 között a Bethlen, majd az azt követő Károlyi-kormány igazságügy-minisztere. Minisztersége alatt vezették be - a biatorbágyi merényletet követően - a statáriumot, és végezték ki Sallai Imrét és Fürst Sándort. Az Etelközi Szövetség egyik vezetője volt. A második világháború végén a népbírósági felelősségre vonás elől nyugatra menekült. Bővebben lásd Zsitvay Tibor: Magyarország 1921-1941. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt, a jegyzeteket és a személyi adattárt írta: Sipos Péter. Budapest, 1999. 27 K. K. 1920. február 10. l.p. 28 Uo. 29 A kecskeméti bandérium önkéntes alapon szerveződött lovascsapatát helybéli gazdák alkották.