Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: EGY FŐVEZÉRI LÁTOGATÁS ÉS TANULSÁGAI

rónát saját pénzéből kifizeti: „Más időkben talán szegényesnek és silánynak tűnnék fel a megajándékozásnak ezen módja. Szerintem azonban a mai kenyér és zsír szűk világban több hasznát látnák a szegények a nékik juttatandó kenyér[nek] és szalon­nának, mint egy ebédnek." 18 A fogadóbizottság közleményeiből kitűnik, hogy a szervezők figyelmét a leg­apróbb részletek sem kerülték el. A látogatás propagálása érdekében hirdetéseket tettek közzé a helyi sajtóban, plakátokon jelezték a várva várt nap közeledtét. 19 El­rendelték a bevonulás és a rendezvények színhelyéül szolgáló Szabadság, Széchenyi és Kossuth tereknek, a Nagykőrösi és a Vásári utcának 20 , valamint a felsoroltakkal összefüggő közterületeknek nemzeti színű lobogókkal történő feldíszítését. A felvo­nulás útvonalán álló házak lakóit felszólították, hogy ablakaikat - a Szociális Nővé­delmi Misszió kegytárgyüzletében és a Protestáns Egyletnél megvásárolható - piros­fehér-zöld zászlócskákkal és szalagokkal ékesítsék. A kereskedőket és az üzlettulaj­donosokat felkérték, hogy az ünnepség napján redőnyeiket ne húzzák le. A bankettet rendező hölgybizottság felhívást intézett a „hazafias gondolkodású" kecskeméti asz­szonyokhoz, hogy magyar motívumú étkészleteiket a díszebéd nemzeti jellegének erősítése érdekében engedjék át." 1 Az előkészítést végzők egy másik alkalommal - a díszítés kellékeiül szolgáló - árvalányhaj és fenyőág gyűjtésére szólították fel a ta­nyán lakó leányokat és a városi polgárokat." 2 A fogadóbizottság tervbe vette ingye­nes ismeretterjesztő előadások tartását, amely a nemzeti hadsereg történetét és jelen­tőségét kívánta bemutatni az érdeklődő nagyközönség számára. 2 " 5 Döntés született a nemzeti hadsereg 1919. november 23-i kecskeméti bevonulását, valamint az azt kö­vető ünnepség és táncmulatság eseményeit megörökítő „Aranykönyv" készítéséről is. A január végére elkészült Horthy-album szerkesztését a Kecskeméti Református Jogakadémia tanárai végezték. A közel ötvenlapos, kézírásos kiadványt számos - a város nevezetesebb épületeit, tereit és utcáit, valamint a nemzeti hadsereg megérke­zését ábrázoló - művészi illusztráció és jó néhány eredeti fénykép is díszítette, így az ötletgazdák és a készítők joggal reménykedhettek abban, hogy a mű elnyeri majd a fővezér tetszését. 24 18 BKMÖL IV. 1908/b. 3517/1923-cs alapszámhoz tartozó 20236/1920. iktatószámú irat; illetve K. K. 1920.jan. 17. Kp. 19 Már a Kecskeméti Közlöny január 11-i számának szalagcíme öles betűkkel hirdette: „Horthy fővezér Kecskemétre jött - Városiak, tanyaiak készüljetek a fogadtatásra." Még a látogatás reggelén megje­lenő lapszám is intézett egy utolsó felhívást a település lakosságához: „Kecskemét városának, pusztá­inak népe: szombaton jelre minden gonddal, bajjal, jöjjetek valamennyien a Fővezér ünneplésére." A polgármesteri határidőnaplóba beillesztve fennmaradt egy plakát, amely a látogatás programját is­mertette (lásd 1. sz. kép). BKMÖL IV. 1908/b. 1719. k. az 1920. február 7-i nap bejegyzéseihez be­ragasztva. 20 Ma a Petőfi Sándor utca. 21 K. K. 1920. január 18. 1. p. 22 Uo. 1920.január 15. l.p. 23 Uo. 1920. január 17. 1. p. 24 Uo. 1920. január 11. 3. p.; A Joó Gyula, Meczner Sándor és Kováts Andor jogakadémiai tanárok szerkesztésében és utóbbi előszavával készült albumnak a fővezér részére történő átadását követő sorsáról nincsenek ismereteink. A kiadványt díszítő tusrajzokat, akvarelleket, fejléceket, keret és záró mintákat többek között olyan helyi művészek készítették, mint Dombi Lajos vagy Szabó Antal. K. K. 1920. január 28. 1. p. és 1920. február 12. 1. p.

Next

/
Thumbnails
Contents