Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: EGY FŐVEZÉRI LÁTOGATÁS ÉS TANULSÁGAI

ellenforradalmárok által a városban és környékén elkövetett politikai gyilkosságokat és ezek tárgyi bizonyítékait.

5 Az emlékiratban a bizottság tagjai csodálkozásuknak adtak hangot, hogy a nyomozás három és fél hónap után semmilyen eredményt nem tudott felmutatni, egyúttal követelték a véres bűncselekmények elkövetőinek és értelmi szerzőinek bíróság elé állítását. A beadvány hatására Bárczy István igazságügy-miniszter nyomatékosan felkérte a fővezért, hogy a leghatározottabban utasítsa az ügyben illetékes katonai hatóságokat az eljárás gyors és erélyes lefolytatására, illetve befejezésére. Horthy hamarosan „választ adott" a miniszter levelére. A kecskeméti vizit sok más ünnepi eseménye mellett ugyanis, igaz, csak rövid időre, de felkereste a Héjjas család rezidenciáját, kinyilvánítva ezzel a tiszti különítmények iránti törtetlen bizalmát, amelyek segítségére a továbbiakban is igényt tartott a közelgő kormányzóválasztás során. Jelen tanulmányomban e fővezéri látogatás történetét dolgoztam fel, amelyre egy belpolitikailag rendkívül kiélezett időszakban került sor. Munkám során elsősorban a fellelhető levéltári forrásokra és a korabeli helyi sajtó anyagára támaszkodtam. A Horthy-ünnepségek a korszak területi és helyi közigazgatási szerveinek fondjaiban általában igen jól dokumentáltak.

7 Kecskemét város tanácsának irataiban és törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyveiben azonban meglepően kevés adatot találtam témámra vonatkozóan.

8 Ennek okát a fővezér közjogi pozíciójának rendezetlenségében és abban kereshetjük, hogy - bár a település vezetői az ünnepségen képviselték a várost - Horthy érkezése ekkor még nem számított hivatalos állami rendezvénynek.

9 Ezt bizonyítja az is, hogy a fogadás megtervezését és lebonyolítását egy civilekből álló bizottság végezte, amelynek munkáját és a látogatás eseményeit a Kecskeméti Közlöny közleményeinek, cikkeinek, beszámolóinak és tudósításainak segítségével szinte a legapróbb részletekig nyomon követhetjük. Az előkészületek Horthy Miklós tervezett látogatását a Kecskeméti Közlöny 1920. január 6-i száma jelentette be. A híradás szerint a katonai alakulatok megtekintése okán Kecskemétre érkező fővezér a Duna-Tisza köze legnagyobb városának népével szeméA második lábjegyzetben említett ellenforradalmi csoport tagjai a románok kivonulása és a nemzeti hadsereg alakulatainak megérkezése között rendelkezésükre álló egy-két nap folyamán több mint félszáz személyt gyilkoltak meg Kecskeméten és környékén. Az áldozatok a proletárdiktatúra helyi vezetői és a város zsidó polgárai közül kerültek ki. Az 1919. áprilisi Kecskemét környéki ellenforradalmi mozgalomról és a fenti eseményekről részletesebben lásd: Romsics Ignác: A Duna-Tisza köze hatalmi-politikai viszonyai 1918-19-ben. Budapest, 1982. 100-104. és 181-182. Vas Zoltán: Horthy. Budapest, 1981. 527-528. Az 1920-as kecskeméti Horthy-látogatásról 1. még: Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. Sajtó alá rendezte, a bevezető szöveget írta, magyarázó jegyzetekkel ellátta: Perneki Mihály. Budapest, 1983. 61-62. Példaként említhető Horthy 1921 -es és 1923-as kaposvári látogatása. Az államfő fogadásának előkészítése során külön vázlatrajz, készült a vasúti fogadás rendjéről és a kormányzói menet útvonaláról. Itt szeretném megköszönni lektoromnak, Polgár Tamásnak, a Somogy Megyei Levéltár munkatársának, hogy a fenti ünnepségeket dokumentáló iratcsomókba bepillantást engedett. Ugyanakkor a polgármesteri határidőnapló megőrzött néhány - e nagy nap eseményei illusztráló különlegességet az utókor számára. A kötetbe illesztve többek között fennmaradt a város első emberének díszebédre szóló meghívója, a MOVE által rendezett műsoros est eredeti programismertetője. A kormányzó 1930-as kecskeméti látogatására vonatkozó levéltári források viszont az 1950-es évek vélhetően politikai-ideológiai szempontok által vezérelt iralselejtezései következtében hiányoznak.