Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: MIKLÓS GYULA BORÁSZATI KORMÁNYBIZTOS JELENTÉSE 1884-ES SZERBIAI ÚTJÁRÓL

A szőlővessző kereskedelmi forgalmának további korlátozására azt követően került sor, hogy a Mathiász János és testvére tulajdonában lévő kassai szölőtelepen is fertőzött tőkéket találtak.

5 Az üzleti könyvekből itt is kiderült, hogy a feltehetően fertőzött vesszőket 45 település 179 birtokosa vásárolta meg. Ezért a földművelésügyi miniszter által 1879. október 21-én kiadott két körrendelet a szőlővesszők forgalmának tilalmát az egész ország területére kiterjesztette. A kormány a szaporító telepek teljes zárlatával egyidőben a minisztérium feladatává tette, hogy államilag ellenőrizhető kertekben biztosítsák azoknak a filoxérával szemben ellenálló amerikai szőlőfajtáknak a beszerzését, szaporítását és elosztását, amelyekkel a gazdák ültetvényeiket betelepíthetik. Az 1880-ban létrehozott Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás vezetője fáradozott azon, hogy különböző talajadottságú területeken a szőlővesszők szaporítására alkalmas ún. kísérleti telepeket hozzon létre. Az 1881 januárjában született miniszteri döntés alapján három telep létrehozására nyílt lehetőség. Ezen utasítás alapján hozták létre Gomba község határában a 10 kat. holdnyi filoxérával lepett szőlőkből álló ún. Farkasdi kísérleti telepet, amelyet a községtől tizenöt évre vettek bérbe. A másik, ún. Szendröi telepet a gr. Csáky László által díjmentesen átadott 7 kat. hold nagyságú fertőzött szőlőben, a Borsod megyei Szendrőn rendezték be. Ezeket az ültetvényeket főleg az élősködő elpusztítására alkalmas vegyszeres eljárások kipróbálására alakították ki. Az amerikai szőlőfajták szaporítására és szétosztására egy homoktalajú zártkert létrehozására is szükség volt. Ezért dr. Horváth Géza, az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás vezetője a Rákospalota határában működő istvántelki földmüvesiskola kezelésében lévő futóhomok bérbevétele mellett döntött, mivel ezen terület az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdonát képezte, a 9 kat. hold átengedése az ún. Istvántelki telep létrehozására gyorsan megtörtént.

6 Az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás dolgozói a rovarnak ellenálló amerikai szőlőfajták mellett a homokos talaj fíloxéramentesítő hatását is vizsgálták. Első kísérletként a farkasdi telepen kiásott, kártevővel lepett tőkéket ültettek el az istvántelki homokos talajba, és örömmel állapították meg, hogy az új környezetbe került élősködő 18 nap alatt elpusztult. A talajminták vizsgálata során kitűnt, hogy a homok mentesítő hatását laza szerkezete okozza, és amennyiben összetételében a kvarcszemek aránya eléri a 75%-ot, a filoxéra életfeltételeit nem biztosítja. Az Alföldön található futóhomok talajában ez az alkotóelem 80% felett volt, ezért az ide telepített szőlők minden egyéb védekezési eszköz igénybe vétele nélkül megmenekültek a fertőzéstől. A fenti, 1881 tavaszán elkezdett kísérletek alapján döntött az ágazati miniszter arról, hogy Kecskemét határában az alföldi homoki szőlőtelepítés felgyorsításának érdekében állami telepet létesít. Uo. 26222/1879. és 26692/1879. sz. FIK körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Budapest, 1879. október 21. MOL K 168-1883-5-417 dr. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás 1881. évi működéséről. Budapest, 1882.