Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

megőrzése ezt kívánja" - mondta a királyi biztos 1819-ben. Munkaköréből következően jogvégzettséget követeltek tőle. Az előzetes eljárást a magisztrátus rendelte el és folytatta le. A pert is a magisztrátus indította meg, a tiszti ügyész által készített és beadott vádlevéllel. Az 1780-as években jelent meg az alügyész (vicefisealis), alkalmazását a bécsi udvari kamara 1779-ben rendelte el. Az ő feladata volt a vádlottak hivatalból való védelme. Az alügyészi állást helybeli ügyvéd is betölthette.

14 IV. A kecskeméti ügyészség megjelenése Kecskemét még a XVIII. században sem tartozott a közjogilag szabad városok közé, amelyeket fallal védtek („Murata vero Civitas"). Közjogi helyzete viszont különbözött a mezővárosok, a „Campestris Civitas" státusától is. Továbbra is csak „szabadalmas mezővárosnak" (oppida privilegiata) vallhatta magát, bár kiváltságai révén egyre inkább megközelítette a szabad királyi városokat. Már 1677-ben is „Mező kulcsos városnak" vallja magát a sokszor használt kulcsos „aut kerített város" formula alapján. Lakosai tehát nem számíthatták magukat az országos rendek közé, nem tagjai, hanem csak alattvalói voltak a Szent Koronának; a nem kiváltságosak hatalmas táborának azon csoportjába tartoztak, akik nem voltak sem úrbéresek, sem pedig szoros úri hatóság alá tartozó szolgák vagy cselédek. Mint városlakók szabadoknak vagy szabad lakosoknak mondhatták magukat. Kecskemét az évszázadok hosszú során szerezte meg különféle kiváltságait. Anyagi és politikai erőfeszítések révén, történelme során a város önkormányzatának keretei és formái számottevően változtak, bővültek, és több téren megegyeztek a szabad királyi városokéval. IV/1. A nótárius Kecskeméten az 1785-ös évből található az első feljegyzés a városi fiskálisi tisztségről.

16 Az ebből az évből ránk maradt esküformula felsorolja a fiskális egyes tisztségeit is, ennek ellenére ekkor még nem létezett Kecskeméten önálló ügyészi tisztség. Minden adat arra utal, hogy a fiskálisi feladatokat ez idáig a nótárius látta el, akit a fennmaradt levelekben nem egy alkalommal fiskálisnak is neveznek. Az 1786-ban kelt kecskeméti rendeletben a nótárius kötelessége rabok körül mindenféle fiscalis kötelességeket viselni. "

I7 A komoly szaktudást igénylő nótáriusi hivatal már a hódoltság korában minden mezővárosban megjelent.

18 Általában a nótárius a városi igazgatás és bíráskodás legképzettebb személye volt. Jogi ismereteket, valamint latin, magyar és német nyelvtudást követeltek tőle. Ezt minden új személy kiválasztásánál szigorúan szem előtt tartották, hiszen gyakran az egész apparátusban ő volt az egyetlen, aki mindezt tudta és ismerte. 14 KÁLLAY István, 1996. 78. 13 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002. 285. 16 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) IV. 1504/y. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Vegyes iratok (a továbbiakban: IV. 1504/y.). Tisztviselők Esküformulája 1735. 8.4. 17 BKMÖL IV. 1504/h. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Szabályrendeletek (a továbbiakban: IV. 1504/h.). 2. A kecskeméti szabályrendeletek kéziratos kötetben. 1786-1790. 18 SZABÓ Attila, 2004. 126