Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

Hangsúlyoznunk kell, hogy ez még távolról sem volt a Homokhátság mezővárosai és falvai számára a mélypont. Tény viszont, hogy az 1695. évi városi statútumot a sok borzalmas évet megért tanácsnokok minden bizonnyal keserves viták után alkották meg. Ennek szövege a maga tömörségében is sok olyan adatot tartalmaz, amely több területen is eltér a korábbi évtizedekben meghozott hasonló dekrétumok tartalmától, ezért indokolt, hogy csaknem egészében itt is közöljük. Annál inkább, mivel nyilvánvalóvá teszi, hogy Kecskeméten a vadszámot - alapvetően az élő állatokat terhelő adók nagyságát tekintve - merőben más tendencia érvényesült, mint Nagykörösön. Az ismételt közlés azért is indokolt, mivel a Homokhátságon ezekből az évekből hasonló helyi döntés nem ismeretes. „Igaz Isten, az atya, fiú, szentlélek, teljes szent háromságh egy örök Isten téged ugy segéllyen, ugy áldgyon megh, minden jármos, hámos és egyéb féle marháidtul, pénzedtül ezüst jószágodtul, akár magadé, akár mi néven nevezendő atyádfiadé légyen, valamely ez te birtokod alatt vadnak, mindeniklüll az vadszámot igazán be adod. Szolgád bérit, esztendő által való költségeidet azoktul ki nem tudod. Ha uzsorás pénz vagyon nálad, kié az megh vallod, ha nem az vadszámtulé, be adod. Isten téged ugy segéllyen. Statútum. Valaki hamisan megh esküszik, és el tagadgya az ő vad számát, akármi néven nevezendőtt, akar pénz, marha, ezüst pénz, ha bolt béli jószág legyen az [...] instante jó végire menvén [...] foglaltassék az váras közönséges portioja fizetésére. egy öregh vadszámtul flo. 1 nemeth két tavali tavali barintul flo. 1 nemeth harmadfűtül egy nemeth forint meddő juhtul, kostul, ürütül 2 n. flo. 5 tallértul 1 nemeth ílo. háztul 2 flo. nemeth kertül 2 flo. nemeth szöllötül 2 flo. nemeth fő pénz vagy személy pénz, mindcntül flo. 1 ,"

17 Az itt felsorolt néhány idézet kétségtelenné teszi, hogy ez a sajátos adóalap kétségtelenül fontos helyet kapott a Homokhátság két legjelentősebb mezővárosának gazdasági életében, és a rá kivetett adó a város bevételei között jelentős tétel volt. A vadszám pontos alakulását és az ilyen címen szedett adó mértékét Nagykőrösön 1626-tól, Kecskeméten pedig 1640-től tudjuk nyomon követni. A nagykőrösi adatok arról tanúskodnak, hogy 1626-hoz képest, amikor a város lakosságára összesen 7800 vadszám után vetettek ki adót, ezen az adóalapon belül egy évtizeden át csaknem folyamatos volt a gyarapodás, és a számszerű összeg 1637-ben érte el a csúcsot a város XVII. századi történetében: ekkor 11 300 vadszámot vetlek nyilvántartásba. A II. sz. táblázat több fontos sajátosságra hívja fel a figyelmet. A véletlen úgy hozta, hogy 1640-ben a két mezővárosban csaknem pontosan egyforma volt a vadszám. Nagykörösön a következő évtizedekben e szám további lassú csökkenését tapasztalhatjuk, 7 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1991.45-46.