Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

is különösebben nagy, 17 aranyat kitevő jussához 6 posár járt, miként Báthory Gábor honoráriuma is 6 posár hallal egészült ki. Természetesen a város leghatalmasabb földesurának lényegesen többet szolgáltattak. Önmagában a nagyböjti járandósága is érzékelteti a méreteket.

3

'''' „Kohári István urunk őnagysága számára való halak vettsége: Halyagos Tamástól hoztunk el 40 pontyot pro d[énár] 28 egy-egyet. Item 30 pontyot, apróbbakat 15 pénzen egyet-egyet. Item azután is tíz halat 30-30 pénzen. Item egy embertől hozott Bíró János 23 halat tall. 2." Természetesen az év több más böjtjét is mindkét fél szigorúan számon tartotta: „Karácson böjtire méltóságos Koháry urunk őnagysága számára friss halakat kellett küldenünk, 22 öreggaras árát." A kiadott összeg egyszer sem lebecsülendő. 1699 böjtjében pl. Koháry számára 20 tallér értékű halat vettek, ami kb. két ökör értékével volt azonos.

334 Az élő halak mellett a középkortól a sózott és füstölt hal is fontos táplálék volt. Évszázadokon át nemcsak a helyi igényeket elégítették ki, hanem külföldre is számottevő mennyiséget szállítottak az országból. „Sós halat urak számára vett bíró uram 30 garason.. Vásárhelyi emberiül 4 hal gar. 5 [...] Halakat is ajándékba valókat vette 8 garasával".

333 A város környéki szikes tavak érthetően nem biztosították a helyben is közkedvelt jelentékeny mennyiségű halat. Míg Vásárhelyről a füstölt portékát szerezték be, az esetek többségében a közelből hozták a friss halat: „Kéczkéről hozattam a generális számára halat tall. 2." „Csongrádra halért küldvén, dohányt vettem a halászoknak polt. 6."

Jj6 A Tisza különböző pontjaira, Szabadszállásra, Szegedre, Túrra egyaránt küldtek embereket hal vásárlása végett/

07 A feljegyzések a halféleségek egész sorát örökítik meg. Az egyik leggyakrabban feltűnő a posár volt, amelyet a főurak számára küldtek minden bizonnyal szárított formában. Az előfordulások alapján a leginkább elterjedt ekkor is a ponty lehetett. Érthetően még egy helyben keletkezett versbe is bekerült kevésbé ismert társával: „Az sós pont fő dévérrel, csikó hús jó lével...".

3

'

8 A csík egyébként a szokványos halak mellett egykor kedvelt népi eledel volt a gyakori böjtök idején. Bár a beszerzések és a szállítások során az esetek többségében általában csak halat említenek, az úgynevezett nemesebb halak sorával is találkozunk. A város konyhájára vásárolt és a különféle katonák számára vett halak mennyiségét, fajtáját a vásárbíró számadásai örökítették meg. Sajnos, ezek közül csak néhány töredék tájékoztat az egykori rendkívüli igényekről és lehetőségekről. Az kétségtelen, hogy igen gyakran vásárolt a tisztviselő csukát, nem ritkán harcsát és néhány esetben kecsegét is. Sőt, feltűnik listáján a compó és a süllő is. Különlegességek is előfordulnak 1663-ban: „Egy tok halat vettünk tall. 1." A nádor számára küldött ajándékok között pedig egy öreg száraz sörjeg hal is volt."

9 Talán a kényelem okozta, hogy a vásárbíró is az eseKecskemét földesurainak változásairól és a várostól szedett járandóságaiknak hányadáról 1. HORNYIK János, 1860-1866. III. 3-69. 334 BKMÖL IV. 1508/c. 1677. december 31. - 1678. február 18. közötti feljegyzések. IV. 1510/i. 1693. 52-66. ésuo. 1699. 53-69. 335 BKMÖL IV. 1510/a. 1682. 16-29. 336 BKMÖL IV. 1510/i. 1687. 20-41. j37 A már idézett részletekhez kiegészítésként: „Somodit Túrra küldvén urak számára való halat venni." BKMÖL IV. 1510/i. 1681. 40-43. „Halakat ajándékba vettem Szegeden 8 garasával." IV. 1510/a. 16-29. „Halason adtunk csíkra f. 2, den 17." IV. 1510/i. 1668-1669. 47-61. 338 BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstrom, 1663. 69. 339 BKMÖL IV. 1508/c. 1663. 121-125.