Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

hogy a tanács számára változatlanul fontos volt a szőlők utáni dézsma szedése. Ezt a statútum újabb két kitétele is megerősíti. Előbb arra hívták fel a figyelmet, hogy a gazdáknak eladásra szánt borukat elsődlegesen a város számára kell felajánlani: „Az kecskeméti bort pint számra den. 8, tereh számra f. 40, az kinek illendő fája lészen." A határozat zárómondata ismételten kitér a borra: „Megesküdtetnek [a gazdák] mind az borra s mind az bárányokra, az melyet eladtak pénzen valakinek abból is dézsmát mindenből."

327 Az akkurátus megfogalmazás jobb megértése érdekében célszerű megemlíteni, hogy a magisztrátus sokirányú és rendkívül súlyos kiadásait jórészt borárusítási monopóliuma révén tudta évről évre előteremteni. Sajnos sem a dézsmalajstromokban, sem a másodbírói számadásokban nem találunk olyan nyilvántartásokat, amelyek a szőlődézsmára kötelezettek nevét és a beadott must mennyiségét rögzítenék. Elszórtan a dézsmaborok kimérése során beszedett összegekre találunk ugyan adatokat, de ezek távolról sem teljesek. A csapiárok az esetek többségében nem különítik el a dézsmaborokból származó bevételeket elszámolásaik során. Csak a hódoltság végéről van viszonylag megbízható adatunk a beszedett dézsmabor mennyiségére. „Anno 1685. die 7. X-bris [december]. Az dézsmaboroknak el áru Itatás árúi való bejövedelme: Főbíró uram három karika fa bort elvívén magával Szolnokba Csibe János csapiárral, eladta in tall, egyiket 36, den.60, másikat és harmadikat in tall. 62, den. 30. Summatim tall. 100, absque den. 70... Memoriale, N. B. Az váras borbeli dézsmája volt egy sommában 42 karika, az harminckettejit elárulták, az tíz karika fáját karácsonykor itt lévő németek, kik kilenc napig itt laktak, megitták. Azon kívül 9 karikát, adóra valót, melynek ára az dézsmára háramlott, és így 19 karikát ittak meg."

328 Az idézett részből egyértelműen kiderül, hogy a beszedett dézsma 42 karikafa volt. A dézsmaborok kiárusítása alapján egy karikafában átlagban 484 liter bor volt. Ennek alapján 20 328 liter körüli lehetett a beszedett dézsma bor mennyisége.

329 Érthetően a város határában ennek legalább tízszeresét szűrték be a gazdák. Az öt évvel későbbi termésre is következtethetünk, bár ezúttal is csak hozzávetőleges adatokhoz jutunk. „Anno 1690. Szabó Bálint főbíróságában az dézsmaborok mennyi számú hordókval töttenek, midőn egészlen megtöltettenek az forradás után. Gyöngyösi hordó volt ötvenegy, id est 51 és két karika." Ezúttal újabb ismeretlen, a gyöngyösi hordó mérete nehezíti a számítást. Szerencsénkre az elszámolás későbbi adatai komoly segítséget nyújtanak a teljes mennyiség megállapításához. „Anno 1690. die 3. 9-bris [november]. Elárulván Csibe János és Veremarthi Pál hat gyöngyösi hordót, az melyekben in toto volt hatvankilenc akó, id est 69. Item egy karikát, 346 pintest." Az elszámolás szövegéből kiderül, hogy a másik „karikának pedig 324 pint" volt az űrtartalma. Az idézetben található hat gyöngyösi hordó átlagos űrtartalma 584,2 liter lehetett. így az 51 gyöngyösi hordó és a két karika együttesen 30 671,2 liter bor tárolására volt alkalmas. Ennek alapján 1690-ben a város gazdái minimum 306 712 liter bort szűrtek le. Amennyiben az akó méretét 56,6 liternek vesszük, érthetően jelentősen nagyobb számot kapunk. BKMÖL IV. 1508/c. 1669.4. BKMÖL IV. 1510/i. 1685. 53-54. A dézsma pontos összegét érthetően nehéz meghatározni. Az elszámolás 1686 február derekán történt. Addig a bor kezelése, majd annak kimérése során az eredeti mennyiség számottevően apadt. BKMÖL IV. 1510/i. 1690. 51-54. A számításoknál az akót 50,8 liternek, a pintet 1,6 liternek vettük.