Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

vermekben esetenként még sajtot is elhelyeztek. A város egyik vermét 1685-ben 57 darab sajt tárolására alkalmasnak látták.

95 A vermeket a legkülönfélébb helyeken képeztek ki. „Bíró György uram főbíróságában az mely vermek vannak árpával töltve, annak megtudása. Elsőben belől az udvarban [városházán belül], a belső udvar falához közel, kívül az öreg udvaron van egy verőm árpa. 2- do. Kívül az uccán az kapun alól az első oszlop mellett egy verőm árpa. 3- tio. Kívül a szín alatt az uccán az felső ágas ellenében 2 verőm árpa. 4- to. Az belső udvar falához közel, az öreg udvarban 1 verőm árpa."

96 Természetesen nemcsak árpát tároltak a különféle vermekben. Mivel a föld alá rejtett, és az idegenek elől jól álcázott értékekről volt szó, ismételten rögzíteni kellett, hol építettek ki ilyen létesítményt. Fennmaradt 1689-ből egy nyilvántartás, amely a tanács tulajdonában levő vermek elhelyezkedéséről készült. A városháza körül és a környező utcákban 59 verem helyét jelölték, határozták meg. Ezekben búzát, árpát, zabot és kölest egyaránt tároltak.

97 Nem csak a közület, hanem a civilek is helyeztek el vermeket az utcákon, amelyek több esetben komoly balesetek előidézői is voltak. A városháza épülete Kecskemét csaknem legmagasabb pontján épült, és nyilván ezért is volt alkalmas arra, hogy körülötte és udvaraiban a vermek sorát képezzék ki. Tőle északi irányban, a mai Zimay utca környékén egy még magasabb rész található. Ez kiválóan alkalmasnak bizonyulhatott gabonatárolók építésére. Minden bizonnyal erre utal a következő feljegyzés: „Az vermes hegyen találtatott egy bitang verem.. .".

9S A gabonák vermekben való tárolására már 1598-ból van adatunk: „Kelemen Bálint és Ferenczi Simon vesznek egy verem búzát...". A következő évben azt jegyezték fel, hogy „Vermet, életeket [kenyérgabonát] rabolnak a hajdúk."

99 A megfelelő helyen, jól kiépített vermek élettartama meglepően hosszú volt. 1677-ben „Oláh János székbíró panaszt tesz a tanács előtt, hogy a Derék utcában Produ Szűcs István háza curiáján hat verme van, melyeket 30-40 év óta atyja és ő használtak...".

100 Tekintettel arra, hogy a vermek elkészítése elég költséges volt, és a jól sikerült tárolót kellően megbecsülték, a telkek adásvétele során több alkalommal vita kerekedett azok tulajdonjogáról. Vita tárgya lett az is, hogy „Borbély György hír nélkül az más vermébe töltött [gabonát], fizetett siíl[ing] l."'

01 BKMÖL IV. 1510/a. Kecskemét város számadási iratai. Másodbírói számadások, (a továbbiakban: IV. 1510/a.). 1685. 66. BKMÖL IV. 1504/m. 1677. 269. BKMÖL IV. 1510/a. 1685. 2. A korabeli állapotok illusztrációjaként még néhány adat: „... Szálai János boltja előtt 2 verem árpa, melynek ajtajába, závárjába egy vasszög vagyon verve, arrúl cérna vagyon az feir scatulában. Zakri házának hátuljánál is egy verem árpa Tolvaj Ferenc mellett, az kiben sajtok vannak: 57. Az külső tornác előtt 2 verem árpa, az egyik tavali, várasházánál. Az felső kapu mellett, mindjárt az pince felől egy verem búza. Az várasházánál az sindeles tornác alatt vagyon 3 verem búza. Az Kozári háza mellett az útban egy verem búza. Ugyan Kozári háza mellett az másik veremhez általelleniben is egy verem búza." Uo. 1685. 66. A tanács tulajdonában lévő vermekről 1692-ben egy újabb nyilvántartásban 16 vermet sorolnak fel. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 145146. Uo. 1685. 2. Nyilvánvalóan azért jelölték „bitang" veremnek, mivel létezéséről teljesen megfeledkeztek. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 50-52. Uo. 115. Példa erre a már idézett Derék utcában lévő hat verem, ill. BKMÖL IV. 1510/a. 1695. 50-59.