Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - OROSZ LÁSZLÓ: PROBATIONES CALAMI (TOLLPRÓBÁK)

Az idézetek között kevés olyan akad, amely szó szerint megegyezik kiadott vagy kéziratban fennmaradt szövegével. Gyakran nem lehet eldönteni, hibásnak tartsuk-e az idézetet, vagy a szöveg átalakításának, újraköltésének. Előbb a nyilvánvaló hibák közül említenék néhányat. Ilyen a mai olvasó számára is ismerős Balassi-vers (34) 3. versszakának az idézése. (A teljesebb szöveg 6. versszaka hiányzik a Balassa istenes énekei 1633-i bécsi kiadásából is.) Alig észrevehető, de az értelmet sértő hiba Rimay versének (35) 2. sorában „olthatatlan nyűg" „oldhatatlan nyűg" helyett. Hasonló elírás a Világ gyönyörűségének megalázásáról való ének (49) 2. versszakának 1. sorában „hatásod" „halálod" helyett. Szt. Bernát himnuszában (69) értelmetlenné torzult az 1. versszak Mária Magdolna históriájában (65) a megkérdőjelezett „élőt" helyett a hibásan „halot"-nak írt „hallott" olvasandó. Az értelem lényegét megőrző újraköltések közé számíthatjuk az igealakok nem ritka cseréjét. így középkori latin ének fordításában (1) „feltámad", „megáld", a „feltámadsz", „megáldasz" helyett: a 60. zsoltárban (6) „elhagyott", „megharagudott", „eloszlatott" az „elhagyál", „megharagudtál", „eloszlatánk" helyett, természetesen a mondat ennek megfelelő átalakításával. Az „Istennek szent anyja" kezdetű három sor (45) a Cantionale catholicum egyik énekének 1. és 11. sorát kapcsolta össze megtoldva a Jézust szólító fölkiáltással. Átalakult a sorrend Nyéki Vörös Mátyás versének idézésében (76), az átalakítás azonban sem az értelmet, sem a hangulatot nem változtatta meg. A 9. zsoltár 1. sorának idézését a 242. dicséret folytatja (25) anélkül, hogy a gondolatmenet törését észlelnénk. Előfordul, hogy egy-egy vers idézése korábbi, mint a fennmaradt szövege, sőt az is, hogy az idézet olyan költeményből való, amely későbbi eseményt beszél el. így például az Újváry Tamás 1705-i énekfüzetéből való sorok (40) Szatmár 1704. decemberi bevételéről írott költeményből valók 1671 -i idézetben. Bizonyos, hogy Újváry korábbi szöveg idézésével kezdte ezt a költeményét. Hornyik János közlése szerint László deák 1679. évi eseményeket foglalt versbe (Hornyik II. 498.), de már 1677-ben idézték (77). Korábbi a „korrajzi versezet", vagy később írták be a robotlajstromok üresen maradt helyére? Számos hasonló kérdés vár még megoldásra. Tisztában vagyok vele, hogy munkám csak egy későbbi, tüzetesebb kutatás szerény előzményének és talán ösztönzésének tekinthető. Kedves kötelességem, hogy köszönetet mondjak a munkámra lehetőséget teremtő Iványosi-Szabó Tibornak és a Vulgatából való idézetek kikeresésével és katolikus énekeskönyvek rendelkezésemre bocsátásával segítő Holczer József piarista tanár úrnak.